Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - R. VÁRKONYI ÁGNES: Az egységjelképei a megosztottság másfél évszázadában

ták a fejét". Az elesett hős barátait Isten küldötte, Gábriel angyal vigasztalja. Hegyi György fordításában: „Bár lenyakazva, fejetlen fekszik előttetek itt most, / én majd egyesítem, nálam, a testtel a főt." És visszarepül vele az Olympusra.

26 Gróf Zrínyi Miklós haláláról szólva, lefejezését megírta Istvánffy Miklós 1566-ban. Schesaeus pedig a „Pannónia romlása" címmel az 1536-1585 közötti eseményekről írt müvében. Szigetvár ostromát elbeszélve mesterien tömöríti Zrínyi halálát a kereszténység védőbástyája gondolattal (Muraközy Gyula fordításában): „Ekkor Zrínyi fejét elvágja a győztes a testtől, / küldi, hogy adják át Miksának, s így üzen ennek: / »Lám, odalett pajzsod s híres védőfala Bécsnek«. A tragédiát katartikusan élik át: Miksa császár sír, a török táborban pedig, miután tisztességgel eltemetik Zrínyi megcsonkított tetemét, Szulejmánt is gyászolniuk kell.

27 Sylvester János zsoltárparafrázisa siratja az értékeitől megfosztott országot, és Isten segítségét kéri. Csorba Győző fordításában: „Eltépték anyjuk melléről a csöpp csecsemőket, / s együtt gyilkolták a kicsit és a szülőt // Mars gázolt be a békességes városi rendbe, / s véresen esztelenül éli ki őrületét. // Jöjj, és légy segedelmünk, törteknek, kegyes Isten // Védd meg erős jobboddal, kérünk... "

28 Az idézett, 1544-1580 között keletkezett humanista versekben és írásokban közös az antikvitás és a Biblia fogalmi készlete és az erős szándék, hogy a török ellen mozgósítsák a keresztény hatalmakat. A török elleni háborúban elesetteket Vergilius szavaival nevezik az „édes haza" iránt elkötelezett hősöknek. Johannes Bocatius (1569-1621) Germaniához című versének a nagy teuton föld hőseit a török ellen buzdító sorai ugyancsak hasonlítanak Nell fametszet lapján olvasható szöveghez. A XVI. századi magyar humanisták s Nell fametszete az ország egységét az ellentétekkel fejezték ki: a török-megszállta és örökös háborúkba taszított ország Európa keresztény hatalmainak segítségével nyerheti vissza egységét. Azzal minden magyar és európai politikus tisztában volt, hogy önmagában Magyarország, de még a Habsburg Birodalom sem elég erős, hogy eredményesen felvegye a harcot az Oszmán Birodalommal. Magyarországnak pedig belső megújulásra van szüksége. 1566-ban Oláh Miklós és Verancsics Antal jelen volt Miksa császár Győr alatti táborában. Thury Györgynek, a Szigetvár eleste után kulcsjelentőségü Kanizsa vára főkapitányának 1571-ben bekövetkezett halála a post quem Nell fametszete keletkezésének. Lepantó (1571) napirendre tűzte a nemzetközi török elleni összefogást. Verancsics diplomata kollegája, Busbequius ebben a szellemben fogalmazta meg az Exclamatiót. A humanista magyar politikus gárda itt csak vázlatosan ismertetett írásai megengedik azt a hipotézist, hogy körükben keressük Johannes Nell fametszete programjának megfogalmazóit. Több kérdés még megoldásra vár. Vajon kik találták meg az Augsburgban és Münchenben munkálkodó Nell személyében elképzelésük kivitelezésére az avatott művészt? Vagy a magyar humanisták műveinek közvetett hatására készült el a páratlan kép? Bizonyos azonban, hogy a törökmegszállta területek visszafoglalására készült politikai tervek hatásos eszmei megfo26 Janus Pannonius - Magyarországi humanisták, 334-335. Vö.: Olahus, Nicolaus: Carmina. Kiadta: Fogéi József és Juhász László. Budapest, 1938. 27 Janus Pannonius - Magyarországi humanisták, 462. Vö.: Schesaeus, Christianus: Ruinae Pannonicae. In Opera quae supersunt omnia. Kiadta Csonka Ferenc. Budapest, 1979. 28 Janus Pannonius - Magyarországi humanisták, 359. Vö.: A LXXVIII. zsoltár parafrázisa. In Balázs: i. m. 346., 361.