Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - R. VÁRKONYI ÁGNES: Az egységjelképei a megosztottság másfél évszázadában
ábrázolása semmi kétséget nem hagy felőle, hogy a nő Hungária. A megfosztás ruháitól, hajának lenyírása bibliai attribútumok. A vallási jelképek itt is, mint a térképen, több jelentést hordoznak, és felvillantják a valóság láthatatlan kombinációját. 24 Ripa Iconoloiája szerint a nőalakok kezében a lámpa, a törvénykönyv, a kalász, a bőségszaru értékjelző szimbólum. A Madonna kezében jogarral és karján a gyermekkel ugyancsak az értékek sűrített képi együttese. Nell képén a lemetszett karú Hungária azt fejezte ki, hogy az országot megfosztották értékeitől. A szimmetrikusan elhelyezett szegélyképek különböző időegységeket jelenítenek meg. Az alsó sáv, a Csele-patakkal határolt szegély a közvetlen múlt: kutyák futnak, szájukban a levágott karokkal, az ország értékei a törökök prédái lettek. A bal szegély a régmúlt, a török elleni harcokban elesett vagy ellenük harcolók páncélos tetemeit ábrázolja: Lajos királyt zuhanás közben, a megáradt Csele-patak partjáról visszaeső paripáján. Mátyás király és az ősz Hunyadi János harci páncélban. László király középkori öltözetben. A három hős, Zrínyi Miklós (1508 k.—1566), Bakics Pál (7-1537) és Thury György (1520-1571) feje a tetem mellett a megcsonkítás embertelenségét is kifejezi és visszautalva asszociációs egységet teremt a kép főalakjával, a megcsonkított Hungáriával. A kép jobb oldali részén három talpig páncélba öltözött lovas, kettő előreszegzett lándzsákkal, a harmadik hadvezéri bottal a remélt közeljövőt ígéri. A felső szegélyen elismételte a művész az időjátékot, tájképekkel fejezte ki a jelent, a múltat és a remélt jövőt: a bal sarokban sivár táj a kivégzés építményeivel, középen puszta vár a háború verte ország jelképei, a jobb oldalon erős falakkal védett város, kert és a felkelő nap, a vágyott jövő szimbólumai. A képegyüttes mondanivalóját a képre írt szövegek értelmezik vagy viszik tovább. Két-két verssor, teljes vagy csonka hexameterben és distichonban. Vergilius müveiből vagy szöveghagyományából összeállított aktualizáló tartalommal. Magyarul Kiss Dániel fordításában közöljük. Fent a kép közepén szalagra írva: „Krisztus, te segíts engem, jöjj segítségemre, / Oly bátor német feszítsd meg az erőd." A magyar hősök mellett: „Ezek azok, akik erős fegyvereikkel a hazát megvédték: / Nagy vérontás közepette vesztették kedves életüket." A páncélos vitézek felett: „De te török! Nem sokáig fogsz örülni a tettednek: / hamarosan egész Germania fog munkálkodni a büntetéseden." Hungária alakja alatt: „Nem fog kiszabadulni, megtart a bilincs: / Hol a Krisztus, ki hoz most óhajtott segítséget. (Börtönéből a bilincsbe vert nem szabadulhat: / Mint Christus ki hozza el a régvárt segítséget.)" 25 A kép koncepciója részleteiben jelen van a magyarországi humanista irodalom szövegeiben. Bakics Pál huszárkapitány 1537-ben vesztette életét. Feledésbe merült, hogy Oláh Miklós ezt 1538-ban szép verssel örökítette meg, melynek címe: „Gyászdal Bakyth Pálra, akinek a törökök egy összecsapás során, 1537. decemberének első napján levág24 Eliade Mircea: Images and Symbols-Studies in Religious Symbolism. London, 1961. Vö.: Hoppal: i.m. 13. 25 „Auxiliu(m) fer Christe mihi, succurre relictae . Exere tam vires Teuto eminose tuas" (Aen., 9, 290.) „ Hi sunt qui Pátriám tutati fortibus armis Fuderunt charam multo cum sanauine vitám. " (Aen., 12, 231.) „Sed non Turca diu tali laetabere f acto: Te mox adpoenas Germania tota vocabit. " (Aen., 10, 740.) „ Non ex elic/i/et, vinclis indusa teneris: Quifert optatam, nunc ubi Christus opem?" (Aen. S. 149.)
