Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - R. VÁRKONYI ÁGNES: Az egységjelképei a megosztottság másfél évszázadában

kiszolgáltatottság és bizalom szinte képtelen ellentétek, valójában diskurzusok a jelen, a múlt és az elképzelt jövő között. - Állításunkat a térkép létrejöttének körülményeit és a szimbólumok funkcióit megvizsgálva ellenőrizhetjük. A térkép a koszorúba foglalt szöveg szerint 1552-re készült el, 1556-ban nyomtatta ki Michael Zimmermann. Mindkét időpont jelentős történelmi dátum: 1552 a török hadjáratáról és Eger vár megvédéséről nevezetes, 1556 pedig arról a nagy, egész Európa hatalmi viszonyait befolyásoló változásról, hogy I. Ferdinánd magyar király (15261564) elnyerte a német-római császári méltóságot. A térképet a bécsi egyetem tanárai készítették, Wolgang Lazius (1514-1565) ausztriai orvos, térképész és a magyar humanista, Sylvester János (1504-1551). Mellettük huszonnégy magyar munkatárs vett még részt a munkában. A „Regni Hvngariae descriptio vera" egyetlen eredeti példányát tartják számon Baselban, s ez a térkép a szakirodalom szerint Lazius legjelentősebb müve. Óvatosan megfogalmazást is nyert: „...a közreműködő népes magyar munkacsoportra való tekintettel mintegy magyar alkotásnak is tekinthetjük."

8 A kérdés az, hogy a térkép koncepciója kitől származhatott, ki alkothatta meg a képek és a szövegek kompozícióját. A kartográfia történetben Lazius a Fuggerek számára készített Dunántúl haditérképével és Ausztria tíz lapos mappájával szerzett nevet, ez utóbbit Wilhelm Blaeu változtatás nélkül vette át 1630-ban, és használták a század folyamán.

9 Ezek az alkotások azonban nem adnak támpontot arra vonatkozóan, hogy Lazius komponálta volna meg a térképen az ország egységét vázoló képi világot és a szövegeket. Sylvester Jánosnak feltehetően nagyobb része volt a térkép kialakításában: a magyar helynevek helyesírása feltűnően jó, és magyar betűkiejtés-jegyzéket is közöl a mappa. Az Újszövetséget elsőként magyarra fordító humanista író históriát is tanított a bécsi egyetemen, és versbe foglalva a legnagyobb elismeréssel írt Laziusról.

10 Két latin verse, az „Elégia a török ellen indítandó háborúról" (1544), és az „Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe..." kezdetű zsoltár prafrázisa (1544) arra enged következtetni, hogy nagy része lehetett a térkép eszmei megfogalmazásában. Sőt anélkül, hogy alaposabb vizsgálatokba bocsátkozhatnánk, feltételezhető, hogy esetleg a szövegekről is tudott. A magyar munkatársak között Kys Péter (7-1577?) valószínűleg azonos Várday Pál (1483-1549) érsek titkárával. Pécsi Kis Péter a bécsi egyetemen szerzett humanista műveltséget, Oláh Miklós (1493-1568) érsek szolgálatában írta meg a „Magyarázat... miként kell fegyvert fogni... a zsarnok török ellen" (1557-1564) című latin munkáját, a török táborban szerzett tapasztalatairól bibliai locusokat és antik szerzőket idézve számolt be, az ország erkölcsi megújulását és a keresztény országok összefogását javasolta.

11 Műveltsége, művének szelleme alapján feltételezhetjük, hogy nemcsak az egyházi helyek megjelölésében működött közre. 8 Hrenkó: i. m. 58. Lelőhelye: Basel, Öffentliche Bibliothek, Universität Basel. 9 Goss, John: Blaeu's the Grand Atlas of the 17* Century World. London, 1990. 60. 10 „Sok polgár körülem kőfalakat rakott / s szebbé tett, de az én Laziusom különb. / Mert ő bölcs, s csak az ész díszeivel ragyog. / Kincs ez, drága ajándék, / nem fog rajta idő, se sors." Sylvester János: Bécs magáról. Fordította Berezeli Anzelm Károly. In Klaniczay Tibor (szerk.): Janus Pannonius - Magyarországi humanisták. Budapest, 1982. 362. 11 Pécsi Kis Péter: Exegeticon... Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 8323. Feltárta és magyar fordításban kiadta Bessenyei József: Zay Ferenc, János király árultatása, Kis Péter, Magyarázat... In Régi Magyar Könyvtár. Források. 2. kötet. Budapest, 1993. 39-107.