Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - B. KALAVSZKY GYÖRGYI: " Viribus unitis" Uralmi és katonai jelképek az első világháborús képes levelezőlapokon

búcsút, a dalolva elvonuló katonák felvirágzott vasúti szerelvényeit, a háborúban részt vevő országok uralkodóit, katonai vezetőit, közkatonáit, a földön, vízen, levegőben vívott ütközeteket, a lövészárokélet romantikáját, a háború szolgálatába állított hátország különféle jelenségeit. Megjelent a képeslapokon a háborús humor, ami főképpen az ellenség állami és katonai vezetőiről készült karikatúrákban, szatirikus ábrázolásukban nyilvánult meg. Sorozatokat adtak ki hivatásos és amatőr művészek háborús zsánerképeiből, katonaportréiból. A hadifénykép-kiállítások legjobb felvételeit képeslapokon is sokszorosították. A háborús események előrehaladtával újabb és újabb témák tűntek fel. Megjelentek a képeken a sebesültek és a sebesültszállító vonatok is, az elesett bajtárs sírjai és a hősi temetők, a rokkant katonák, valamint a béke angyalai. A képeslapforgalom fellendülése az I. világháború idején több okkal is magyarázható. Egyrészt, a több százezer katona hadba vonulásával a levélforgalom olyannyira megsokszorozódott, hogy a kiadók üzleti szempontjaiknál fogva is érdekeltté váltak a lapkibocsátás növelésében. Másrészt a távoli hadszíntereken harcoló katona és az otthon közötti kapcsolattartás legalkalmasabb eszköze a levelezőlap volt a már fentebb említett tulajdonságainál fogva, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a nyílt lapot könnyű volt cenzúrázni. Igaz ugyan, hogy a hadiállapot beállta után a frontkatonák ingyen hozzájuthattak a tábori postaszolgálat által kiosztott tábori levelezőlapokhoz, de a képeslap, a maga tetszetősségével, a kisemberre méretezett esztétikai megjelenésével egy kis színt vitt a háború szürkeségébe. Aki tehette, már csak azért is áldozott egy keveset a képeslapokra, mert azok nagy része valamelyik hadsegélyezö szervezet (az osztrák vagy magyar Vörös Kereszt Egylet, az osztrák vagy magyar Hadsegélyező Hivatal, a cs. és kir. Flottaegyesület vagy egyes ezredek segélyalapjai) kiadásában jelent meg, és az eladásból befolyt összeget a háborúban elesettek árváinak, özvegyeinek megsegítésére fordították. A mindenkori politikai hatalom a kezdetektől felhasználta a képeslapot saját politikai céljainak propagálására. Már az első levelezőlapok is tartalmaztak különféle címeres, hazafias illusztrációkat. Gondoljunk csak a már említett, az egyik elsőnek tulajdonított képeslapra, a porosz-francia háború idejéből. Az első világháborút kirobbantó uralkodó köröknek szükségük volt a tömegek megnyerésére és aktív támogatására a háború győzedelmes megvívásához. A kormányok propaganda gépezete beindult, melynek hatására a jogos önvédelem, a kulturális és harci fölény tudatában, örömmámorban úszva indultak a katonák százezrei a pusztító háborúba. A közvélemény befolyásolásának egyik hatásos eszköze volt a képes levelezőlap. Mind a képi ábrázolások, mind pedig a rájuk nyomtatott szövegek a nacionalista érzést fűtötték, a harci kedvet fokozták. A legközvetlenebbül azonban az uralmi és katonai jelképekkel lehetett az érzelmekre hatni. Az első csoportban olyan lapokat szeretnék mutatni, amelyeken a legfontosabb díszítő elem az állami lobogó. Ezekkel a képekkel nemcsak a hazafias és nemzeti érzésre kívántak hatni, hanem az osztrák-magyar-német szövetségesi hűségre, illetve az időközben Törökországgal és Bulgáriával bővült központi hatalmak erejére hívták fel a figyelmet. Egyéb díszítő elemként megjelennek ezeken a lapokon a nemzeti színű szalagok, az állami címerek, a személyes bátorság jutalmául elnyert kitüntetések. Szinte mindegyik képen ott vannak a dicsőség, az érdem, illetve a győzelem jelképei: az olaj-, babér- vagy cserfaágak. A képek mellé nyomtatott jelmondatok vagy versikék még nyilvánvalóbbá teszik a mondanivalót (1-2. sz. kép). A következő két képeslapon a központi hatalmak uralkodóinak, illetve trónörököseinek arcképeit keretezik a nemzeti színű zászlók és tölgyfa lombok. A 3. sz. kép ér-