Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - KREUTZER ANDREA: A hadsereg identitástudatának tükröződése a nyomtatott dokumentumokban (1868-1918)

A tudományos életben való részvételre a legjobb példa az 1888-tól megjelenő Hadtörténelmi Közlemények, melyet kezdettől fogva a Magyar Tudományos Akadémia Hadtörténebni Bizottsága adott ki.

36 A meghatározó közös élmény: a „nagy háború" Az I. világháború, „a nagy háború"

37 volt az a közösen megélt „nagy kaland", ami mindenkit írásra késztetett, a fronton és a hátországban egyaránt: műfajok és megnyilvánulási szintek kavalkádja; propagandaszövegek és személyes élmények keveredése, nívós és kevésbé színvonalas szépirodalom a hátországban és a fronton. Mindenki meg akarja osztani élményeit, gondolatait a többiekkel. A legismertebb dokumentumtípusokból: - katonai (tábori) imakönyvek;

38 -tábori lapok (hátországiak és frontújságok), hadifogoly-híradók;

39 - a különböző szervezetek, hivatalok sebesült, hadirokkant, árva-, özvegy- és hadifogoly ügyekben tájékoztatást nyújtó kiadványai, „Katonanyomozó Jegyzék - Soldaten-Suchliste" (1916-1918);

40 - háborús szépirodalom: versek, elbeszélések, naplók, világháborús publicisztika, haditudósítások, beszámolók stb. - erre a dokumentumcsoportra a legjellemzőbb a színvonalbeli szórtság; -jótékony célú emlékkönyvek, albumok, háborús almanachok; - a hősöket megörökítő emlékkönyvek, vitézi tettek gyűjteménye; - az alakulatok háborús emlékkönyveiről már az ezredtörténeteknél szó esett, hasonlóképp a közlönyökről, névkönyvekről, veszteségi lajstromról; - a világháború eseményeinek, történetének egykorú közzététele, feldolgozása. Ennek a legtöbbek által ismert, népszerű példája a háború alatt elkezdett, de csak jóval annak vége után befejezett az „A nagy háború írásban és képben".

41 1915 áprilisa és 1926 februárja között adták ki, folyamatosan. Eredetileg füzetekben jelent meg, majd hét kötetbe kötve, frontonként „osztályozva", arra törekedve, hogy a különböző hadszínterek 36 Lt. sz.:HTMKvgy. XI. 37 A világháborús anyag bemutatását lásd: „Ember az embertelenségben"; Kard és koszorú; Lexikon. 38 A bevonuló katonák személyes tárgyaik között vitték magukkal otthonról a kis formátumú imakönyveket, zsoltárokat, ó- és újtestamentumot - sokszor több nemzedéken át használt köteteket. A háborús évek alatt sorra jelentek meg a különböző felekezetűek részére összeállított tábori, katonai használatra szánt művek: mindenekelőtt imakönyvek a harcoló katonáknak, háborús elmélkedések, beszédek a fronton vagy kórházban lévő katonák és az otthonmaradt hozzátartozók számára. E könyvecskék nagy része jótékony céllal került forgalomba, többük egy-egy sorozat, könyvtár darabjaként. A legtöbb katonai imakönyvet a katolikusok, a reformátusok és az evangélikusok adták ki, de valamennyi bevett vallás számára és a Monarchiában használt szinte minden nyelven jelentek meg vallásos tárgyú müvek. Lexikon, 342.; „Megfogyva bár..." A katonai lelkészet egyházai. A Hadtörténeti Múzeum kiállítása, 1991-1992. Rendezte Kreutzer Andrea, Szoleczky Emese, Varga József. 39 Tóth Orsolya: A „Harctéri fidibusz" és társai. Első világháborús magyar nyelvű tábori újságok a Hadtörténeti Múzeum gyűjteményeiben. In Értesítő 3. 89-117. 40 1915-től jelent meg, a Vöröskereszt budapesti Tudósító Irodája a Honvédelmi Minisztérium és a közös Hadügyminisztérium támogatásával adta ki magyarul és németül, az eltűnt és addig eredménytelenül nyomozott katonák felkutatására. Lexikon, 345.; Lt. sz.: HTM Kvgy. L 298. 41 A nagy háború írásban és képben. 1-7. kötet. Budapest, 1915-1926. 31 cm, illusztr.