Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
KATONAI JELKÉPEK - KREUTZER ANDREA: A hadsereg identitástudatának tükröződése a nyomtatott dokumentumokban (1868-1918)
eklektikus formakincsü, a kor szimbólumait tobzódóan felvonultató „bútorkönyvek" születtek. 28 1 8 9 8 kiváló alkalmat nyújtott a szabadságharc évfordulóján „nemzeti díszmüvek" megjelentetésére, 1848-as gyűjtemények fundálására, emlékmüvek avatására. Az évforduló pikantériája, hogy ugyanekkor van a szabadságharcot leverető osztrák császár, a kiegyezéssel magyar királlyá koronázott Ferenc József 50. uralkodói jubileuma, melyet szintén nagy szolemnitással ünnepeltek szerte a birodalomban, alattvalói hódolatnyilvánítással, hatalmas díszalbumokkal. Erzsébet királyné őszi meggyilkolása pedig közös emelkedett gyásszal felhőzte be az évet. (Lásd a mellékletet.) Különböző szintű tanintézeti, tanfolyami kiadványok A hivatalos, ügyviteli nyomtatványok és a közös testülethez tartozást kifejező kiadványok keveréke. Ide sorolom a tankönyveket, tanfolyami kiadványokat, iskolai, felvételi tájékoztatókat, évkönyveket stb. Természetesen a közlönyök, sematizmusok, szabályzatok ugyanúgy jelen voltak az intézmény életében, mint minden katonai szervezetnél. A tanintézeti sematizmusról („Eintheilungsliste") is esett már szó. A különböző katonai iskolák speciális szerepet töltöttek be: itt fogadták a „civil" közegből érkező hallgatókat, itt készítették fel a hivatásos katonai életre, ugyanakkor a szülők, a családi kötődések révén szinte napi kapcsolatban maradtak a „hátországgal". Nem volt elég a „bemegy a civil-kijön a katona"-gépezet szerepét betölteniük: el is kellett fogadtatni, sőt, vonzóvá kellett tenni a katonai pályát, a tiszti életet és az erre való felkészülést a külvilág számára, a speciális katonai ismeretek elsajátítása és a drill mellett a megfelelő szintű társasági életre is fel kellett készíteni a jelölteket. 30 A felnőttképzés (tiszti tanfolyamok stb.) során inkább az elsajátítandó tudnivalók domináltak, hiszen a közösséghez tartozás tudatának addigra már ki kellett alakulnia: a résztvevők a hadsereg tagjai, identitástudatukat a saját alakulatukhoz, fegyvernemükhöz és a korábban elvégzett katonai nevelőintézetükhöz tartozás motiválta és garantálta. 28 A „bútorkönyvek", ezredtörténetek, díszalbumok többsége szerepelt a Hadtörténeti Múzeum 1992-es Könyvszalon. Bútorkönyvek, könyvmüvesség a XIX. sz. második félétől századunk első harmadáig című kiállításán. Rendezte Kreutzer Andrea, Thoma Lászlóné. - 1848 utóéletének tárgyi emlékeit többek között lásd: „Fényesebb a láncznál a kard..." Emlékkiállítás az 1848^19. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. A Hadtörténeti Múzeum kiállítása, 1998-tól. Rendezte Kedves Gyula, Baczoni Tamás, Cs. Kottra Györgyi, Ságvári György.; „Fényesebb..."; Megtorlás 1849. A Hadtörténeti Múzeum kiállítása, 1999-2000. Rendezte Kedves Gyula; Kard és koszorú.; A millenniumra és az uralkodói jubileumra lásd többek között: Kaiser und König, 186-187. skk. 29 A hódolati ajándékok Huldigungsadresse-típusából volt látható egy válogatás a Kaiser und König című kiállításon. Lásd: Császár és király, illetve Kaiser und König, 179-191.; A dokumentumtermés magyarországi, magyar nyelvű részét lásd a Petrik Géza-féle Magyar Könyvészet megfelelő köteteiben, illetve ennek CD-ROM-on is elérhető változatában, továbbá a muzeális gyűjteményekben. 30 A tiszt- és tiszthelyettesképzéssel az utóbbi évtizedben sokat foglalkoztak, hasonlóképp az egyes iskolák történetével is. Mindezek felsorolásától eltekintek. Ezek között a Ludovika Akadémia különösen kiemelt szerepet tölt be. Bachó László (szerk.): A magyar királyi Honvéd Ludovika Akadémia története. Budapest, 1930.
