Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - BAK JÁNOS: Magyar királyi jelvények a középkorban

BAK JÁNOS Magyar királyi jelvények a középkorban A magyar koronázási jelvények többségéről külön-külön előadások szólnak, s nekem, mint már húsz évvel ezelőtt is, csak az országalma maradt,

1 amiről nem túl sok a mondanivaló; ezért engedtessék meg, hogy néhány megjegyzést tegyek a koronázási vagy általánosabban az uralmi jelvényekről, nemcsak a magyar királyságra vonatkozóan. Hasznosnak látszik az uralmi jelvényeket - német nevükön „Herrschaftszeichen" három vagy négy csoportra osztani. Vannak olyanok, amelyeket a hatalom átvételekor a királynak (vagy hercegnek, pápának vagy csak polgármesternek) ünnepélyes keretek között, adott esetben liturgikus formában adtak át, s melyek a kora középkorban jogilag döntő, konstitutív jelleggel rendelkeztek. Maga a beöltöztetés és a jelvények átadása tette azzá a hatalom új birtokosát, ami.

2 Vannak más jelvények (részben ezekkel azonosak), amelyek más alkalommal Jelezték" a hatalom birtokosának állását, és elsősorban arra szolgáltak, hogy az alattvalókkal tudassák az uralkodó hatalmát, legitimációját erősítsék. Közöttük vannak olyan jelvények is, amelyek elsősorban képi valóságban jelentek meg, többé vagy kevésbé a valóságban hordott jelvények másaiként. Vannak végül olyan jelvények, amelyeket a hatalmat egykor gyakorló uralkodónak adtak útravalóul az örök életbe: ezek a temetkezési jelvények. Az első csoportba tartozó jelvényekről, a maguk valóságán kívül (már amennyiben fennmaradtak)

3 elsősorban a koronázási szertartások előírásai, az ún. koronázási (vagy egyéb beiktatási, felszentelési) ordók (szertartásrendek) adnak tájékoztatást. Ezekben előírják, hogy milyen formulák közepette, milyen imádságokkal, milyen formában (ki, hol, mikor) kell, hogy a ruhadarabokat és jelvényeket átadja. Ezek az előírások szinte kivétel nélkül mint normatívák maradtak fenn, vagyis azt tartalmazzák, hogy szerzőik 1 Lásd: Bak János: Der Reichsapfel. In Lovag Zsuzsa (szerk.): Insignia regni Hungáriáé I. Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn. Budapest, 1983. 185-194. 2 Ezekről általában s a koronázások kutatásáról áttekintően (kb. 15-20 évvel ezelőttig) lásd: Introduction: Coronation Studies - Past, Present and Future. In Bak, J. M. (ed.): Coronations: Medieval and Early Modern Monachic Ritual. Berkeley, 1990. és a kötet tanulmányait. 3 Ezeknek máig is legrészletesebb analitikus leírása és értelmezése Percy Ernst Schramm érdeme, elsősorban a számos szerző közreműködésével kiadott háromkötetes munkájában. Schramm, Percy Ernst: Herrschaftszeichen und Staatssymbolik. Beitrage zu ihrer Geschichte vom dritten bis zum sechzehnten Jahrhundert. Monumenta Germaniae Historica, Schriften. Bd. 13/1-3. Stuttgart, 1954-1956. — Számos más írásáról és módszertani javaslatáról röviden beszámoltam angolul: Bak, J. M.: Medieval Symbology of the State: Percy Ernst Schramm's Contribution. Viator, 4 (1973). 33-63. Lásd továbbá a Schrammal készült interjút: Bak, J. M.: Percy Ernst Schramm P. E. Schrammról. In Kalmár János (szerk.): Miscellanea fontium históriáé Europae. Emlékkönyv H. Balázs Éva történészprofesszor 80. születésnapjára. Budapest, 1997. 421-431.