Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
KATONAI JELKÉPEK - ILLÉSFALVI PÉTER: Vadász- és hegyicsapatok megkülönböztető jelzései 1867-től napjainkig
fűhrer) között függőlegesen álló jégcsákányt ábrázolt, melynek nyele a két betű között futott le, a csákány feje pedig jobbra és balra a betűk fölé hajolt. A sötétkék szövetből készített jelvényt a köpeny (széldzseki)- és zubbony-felkarra kellett felvarrni, 10 cm távolságra a váll alatt. A jelvényt a tisztek és a legénység egyaránt hordták. 24 1920-1945 között Az I. világháborút követően Magyarországon jó ideig sem klasszikus vadászcsapatok nem szerveződtek, sem pedig hegyialakulatok. Ez utóbbi fölösleges is lett volna, hiszen azon területeinket, melyek korábban indokolták az ilyen hadrendi elemeket, elveszítettük. Igaz, 1920 márciusától a tiszti különítményeket vadászszázadokba és zászlóaljakba vonták össze, amelyeket egy-egy hadosztály alárendeltségébe utaltak azok tizedik zászlóaljaként, s a zászlóaljak a hadosztály nevét viselték (pl. szegedi vadászzászlóalj). Ezek az alakulatok azonban sem külsőségeikben, sem hagyományaikat, sem pedig alkalmazásukat tekintve nem voltak vadászcsapatok. A trianoni békediktátum életbelépését követően e vadászzászlóaljakat felszámolták, illetve személyi állományukat betagolták a Nemzeti Hadsereg egyéb kötelékeibe. 25 1937. október l-jétől a határbiztosító erők állományában hét határbiztosító szárnyat átszervezve létrehoztak hét vadászzászlóaljat a vegyesdandárok alárendeltségében. A zászlóaljak a dandárok hadrendi számát kapták, de az 1920. évi vadászzászlóaljakhoz hasonlóan ezek is csak nevükben voltak azok. Leginkább egy gyenge gyalogzászlóaljra hasonlított szervezetük, s fennállásuk is tiszavirág-életű volt: 1938. október l-jével ezen alakulatok bázisán hozták létre az új gépkocsizó lövész zászlóaljakat. 26 Az 1938. október 1-jei dátum azonban mégis mérföldkő a magyar vadászcsapatok életében. Ugyanis ezen a napon lépett életbe az a hadrend, amely a m. kir. Honvédségnél megszüntette a határőrséget, s a magyar államhatár őrizetét és védelmét a határvadászcsapatokra bízta. Hét határvadászdandár-parancsnokság alárendeltségében létrejött 24 határvadász-zászlóalj, majd 1939. október 1-jéig még további egy dandárparancsnokság és kilenc határvadász-zászlóalj. Jelen írás keretei nem teszik lehetővé, hogy részletezzük a korszak szervezeti változásait: így csak az utolsó kiadott békehadrend határvadász vonatkozásait ismertetjük. 1943. október l-jével a honvédség rendelkezett egy határvadászdandár-parancsnoksággal, egy határvadászezred-parancsnoksággal, öt székely határvadászcsoport-parancsnoksággal, kilenc határvadász-zászlóaljjal (ezekből négy hegyi felszerelésű, öt székely), valamint 13 határvadász portyázó osztály-parancsnoksággal, amelyek állományába portyázó századparancsnokságok és határvadász őrsök, valamint erődszázadok tartoztak. 27 24 Lichem: i. m. 45^t9. és Abzeichen, 19, 25. 25 Lexikon, 461. és Dombrády Lóránd - Tóth Sándor: A Magyar Királyi Honvédség 1919-1945. Budapest, 1987. 13. 26 Lexikon, 461. és Éder Miklós m. kir. főhadnagy feljegyzései az 1920-1945 közötti időszak hadseregszervezésére vonatkozóan. (Kézirat, a szerző birtokában.) 27 Hadtörténeti Levéltár, 18.000/eln. l/a.-1938, 60.000/eln. l/a.-1938, 39.000/eln. l/a.-1939, 63.010/eln. l/a.-1939, 40.000/eln. l/a.-1940, 40.400/eln. l/a.-1940, 41.000/eln. l/a.-1941, 42.000/eln. l/a.-1942, 43.000/eln. l/a.-1943. számú szervezési rendeletek határvadász vonatkozású részei és mellékletei.
