Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - ILLÉSFALVI PÉTER: Vadász- és hegyicsapatok megkülönböztető jelzései 1867-től napjainkig

ILLÉSFALVI PÉTER Vadász- és hegyicsapatok megkülönböztető jelzései 1867-től napjainkig A dualizmus kora A különböző korok szárazföldi hadseregeinek gerincét évezredeken át a gyalogság képezte, s ez manapság is így van. Ezen a fegyvernemen belül azonban mindig is számos speciális alakulat létezett és létezik. Többnyire a felszerelés és fegyverzet (illetve a modern korban a gépesítettség és páncélozottság) terén lévő különbségekre kell gondolni, amelyek meghatározzák az adott gyalogos csapatnem végrehajtható-végrehajtandó harc feladatainak körét. Ilyen sajátos alakulatnak tekinthetjük a vadász-, illetve hegyicsapatokat is, amelyek nemcsak alkalmazásukat, hanem viseletüket tekintve is számos eltérést mutattak-mutatnak a gyalogság más egységeivel szemben. A vadászcsapatok, mint gyorsan mozgó, könnyügyalogos alakulatok 1801-ben jelentek meg a cs. kir. hadseregben. Ekkor egy tiroli vadászezredet (Tiroler Jägerregiment) szerveztek, melynek neve 1806-tól vadászezredre (Jägerregiment) változott. A csapattest ebben a formában 1808-ban megszűnt, de e feloszlatás nyomán jöttek létre az 1-9. hadrendi számú tábori vadászzászlóaljak törzsei. 1813-ban lovag Fenner von Fenneberg altábornagy parancsnoksága alatt felállították a róla elnevezett vadászhadtestet (Fenner-Jäger-Korps), amelyből aztán 1816-ban megszervezték a Ferenc Császár Tiroli Vadászezredet (Tiroler-Jäger-Regiment Kaiser Franz). Az ezred a mindenkori uralkodó nevét viselte, aki egyben tulajdonosa is volt a csapattestnek.

1 1895. április 20-án az ezred 16 zászlóaljából létrehozták a négy cs. és kir. tiroli császárvadász ezredet (K. u. K. Tiroler-Kaiserjäger-Regiment Nr. 1-4.), ezredenként négy-négy zászlóaljjal.' Ez a szervezet kisebb változtatásokkal 1918. november 3-ig megmaradt.

3 A fent említett kilenc tábori vadászzászlóaljon felül 1813-ban megszerveztek még három (10-12.), 1848-ban egy (23.), 1849-ben nyolc (13., 16-17, 19-22., 25.), majd 1 Szijj Jolán (föszerk.) - Ravasz István (szerk.): Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 2000. (A továbbiakban: Lexikon.) 670. A lexikon érdeme, hogy rendhagyó módon elsődleges, levéltári forrásokat is igen nagy mértékben földolgoz. 2 Schematismus fúr das K. u. K Heer und für die K. u. K. Kriegs-Marine 1895. Wien, 1895. 584-591. 3 Lexikon, 670-671. Itt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy a császárvadász ezredek (a közhiedelemmel ellentétben) hivatalosan mindvégig az uralkodó elit gyalogosalakulatai voltak. Nevükben szerepelt a vadász szó, külsőségeikben ugyancsak vadásznak minősültek, de szervezetük, fegyverzetük és zömében kiképzésük is a gyalogezredekével volt megegyező. A négy császárvadász ezred 1914 nyara és 1915 tavasza közötti harctéri alkalmazása teljesen megegyezett a gyalogosokéval. Olaszország hadba lépésétől a háború végéig a csapattestek lényegében legszűkebb hazájukat védelmezték, s a gyakorlatban mint hegyivadász alakulatok működtek.