Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
KATONAI JELKÉPEK - BABUCS ZOLTÁN: Jászkun katonai jelképek a XVIII. század közepétől 1867-ig. (Egyenruhák, címerek, zászlók)
A Jászkun Kerület 1746-ból származó egyesített címere az alábbi leírás szerint: „Álló, csücskös talpú tárcsapajzs vízszintesen elvágva, felső része három mezőre osztva. 1. arany mezőben, jobbra fordult, természetes színű, kétfarkú, vörös nyelvű koronás oroszlán ágaskodik. A pajzsfőben jobbról fogyó vörös félhold, balról hatágú vörös csillag, [a Nagykunság címere] 2. kék mezőben hármas zöld halmon arany kerékből kinövő ágaskodó aranyszarvas, [a Pálffy család címere] 3. ezüst mezőben szembefordult, kék dolmányba, vörös nadrágba és süvegbe, sárga csizmába öltözött gyalogos vitézjobbjában kivont szablyát tart. [a kiskunság címere] A pajzs alsó, 4. kék mezejében jobbfelé fordult, vágtató fehér lovon ülő, vörös, kék és arany ruhába öltözött, vörös tollforgós arany sisakot viselő, pajzsos vitéz. Jobbjában a jászok Lehel-kürtjét tartja. [A Jászság címere.] 12 A pajzsfőben a három hullámos ezüstvonal a Dunát, a Tiszát és a Marost jelképezi. A pajzson ékkövekkel díszített, nyitott aranykorona." 13 1756-ban gróf Batthyány Lajos nádor a Jászkun Kerületet hajdúkkal együtt újból hadba szólította. Az uralkodónő 1756. szeptember 23-án a következőket írta a nádornak: „Emlékezünk hogy a jász- és két kun kerületek a múlt hadjárat alkalmával mily serényen szerelték fel és küldöttek táborba lovasaikat és mily hasznos szolgálatokat tettek nekünk." 14 A jászkunok 1756. október 19-én döntöttek arról, hogy a felállítandó ezredet új egyenruhával látják el a districtusok kasszájának terhére: a varratási költségeket és a felszerelési cikkek árát a jászkun települések arányosan állták. A kerületi megbízottak Budán, Pesten, Pozsonyban és Bécsben próbálták beszerezni a szükséges alapanyagokat (Buda: fekete menteprém, fekete csizma, Pest: fehér zsinórzat, ólomgombok, pitykék, Pozsony: mosómedveprém kalpagok). 15 A nádor 1757. január 20-án, Gödöllőn szemlélte meg az ezredet, melynek kiállása (ember és lóanyag, egyenruházat, felszerelés, fegyverzet tekintetében) annyira elnyerte tetszését, hogy jelentése szerint a jászkun-huszárok bármely sorhadi ezreddel felvehették volna a versenyt. 16 A Palatinális-huszárok ruházatában az Albertina-Bilderhandschrift tanúsága szerint 1762-ben változás állt be, fekete csizma helyett sárgát viseltek, világoskék csizmanadrág helyett pirosat. 17 Az 1767-ben bevezetett új egyenruházati szabályzat jelentősen módosította a Jászkun-huszárok öltözetét (lásd az 1. sz. mellékletet). Az ezred 1767 után új zászlókat is kapott. A Török-huszárok teljesen egyforma két (kék-piros) osztályzászlaja ma a Hadtörténeti Múzeumban található, ezredzászlaja, törzszászlaja és egy másik osztályzászlaja pedig Bécsben. 18 Az ezredet 1775-ben oszlatták föl, és a jászkunok legközelebb a XIX. század elején állítottak ki újabb huszárezredet. 12 Vélhetőleg a jászok korábbi címerükkel nem voltak megelégedve, ezért kértek gyalogos katona helyett lovas alakot címerükbe 1745/46-ban. (A szerző megjegyzése.) 13 Kozicz: i. m.44. 14 Közli Illésy János: A Nádor huszárezred a hétéves háborúban. Hadtörténelmi Közlemények, 1897. 590. 15 Botka János: A kunok-jászok katonáskodása és ünnepi bandériumai. (Kandidátusi értekezés.) Kézirat. Szolnok, 1993. (MTA Kézirattára.) 118. 16 Illésy: i. m. 598. 17 Das Heer Maria Theresia. Faksimile-Ausgrabe der Albertina-Handschrift. Wien, 1973. 18 HTM, Zászlógyűjtemény, lt. sz.: 0063/zl., 0082/zl. A műtárgy törzslapja szerint a fecskefarkú huszárzászló: „Anyaga: piros és kék selyem. Nagysága 53*76. Jobboldali lapja: M.T.I. betű himezve, fölötte korona. Baloldali lapja: u.a. Tartozéka: vasalt lovassági rud ezüstözött csúccsal. 253 cm. "; Hausmann, Friedrich: Die Feldzeichen der Truppén Maria Theresias. Schriften des Heeresgeschichtlichen Museums in Wien. Bd. III. Graz-Wien-Köln, 1967. 163.
