Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

KATONAI JELKÉPEK - SÁGVÁRI GYÖRGY: Állami és uralkodói szimbólumok a magyar uniformis jelrendszerében

felel meg. A szónak nincs magyar megfelelője, csak körülírható: mint például „tiszteletet kifejező öltözet". S ez az egyenruha (Ehrenkleid) tartalmilag valóban tiszteletet kifejező ruha, hiszen Őfelsége a legfőbb Hadúr is ezt a ruhát hordja, tehát ugyanilyen ruhát viselni kitüntetés. „Sie ist vor allem ein Ehrenkleid im wahrsten Sinne des Wortes, weil es dasselbe Kleid ist, welches von Seiner Majestät dem Obersten Kriegsherrn getragen wird. Den Rock des Kaisers und Königs tragen zu dürfen, ist daher eine besondere Auszeichnung, der Ausfluss und das Merkmal der besonderen Allerhöchsten Huld und Gnade, deren bloss Seiner Majestät Offiziere teilhaftig sind..." - írta I. Ferenc József egyik buzgó katonatisztje egy illemtankönyvben, éppen abban a korban, amikor az a viseleti rend, amely oly tobzódó szimbólumkultúrát hozott létre, a hadászati viszonyok és a kordivatok gyökeres megváltozásával a XX. század elején a szétesés határán állt. A tulajdonlásnak vagy finomabban fogalmazva a főség kiterjesztésének itt egy egészen összetett értelmezése jelenik meg, s ez szorosan összefügg a viselő-viselet kapcsolattal. Abból kiindulva, hogy a viselet jel, amely által a viselő mintegy virtuálisan is megjelenik (másként: a ruha maga az ember), így a külső általában, a rajta megjelenő jelek pedig konkrétan mindig a viselőről, az emberről, közösségi viselet esetében pedig a közösségről szólnak. A jeleket tehát vagy az egyén, vagy a közösség meghatározására használhatjuk fel. Vizsgáljuk meg ebben az összefüggésrendszerben az egyenruhát! Mi mindent kell kifejeznie a katonai egyenruhának? Mindenekelőtt a katonai mivoltot, amely a jelek strukturális elrendezésével, a viselet funkcionalizálásával, a viseleten a szakmai jelek direkt feltüntetésével fejezhető ki. Vagyis alapkövetelmény, hogy erről a funkcionalizált és megtervezett külsőről felismerhető legyen a rétegviselet (katonai uniformis), rajta keresztül a csoport rendeltetése, szakmaisága. Passzív szempontból pedig, hogy ez a rétegviselet (közösségi viselet) leírható legyen speciális szakmai jegyek alapján, hogy váljék egyértelművé a viselet szabályozottsága. A jelek elhelyezése és a benne megfogalmazott tartalmak révén pedig az, hogy az adott ruha egy adott közösség viseletének egyik tudatosan kialakított példánya. - Mindez a valóságban egy kortalan és egyetemes, a mindenkori katonai praktikum (harcászat, hadszervezés, hadellátás) és az egyéni szempontok (szabad mozgás, test védelme, higiénia) által formált speciális szakmai viseletet, mintegy „keretviseletet" feltételez. Ebben a „szakmai keretben" a referátumunk tárgyát is képező uralkodói és állami (nemzeti) szimbólumok határozzák meg, hogy az a csoport, amelynek tagjai az adott szimbólumok valamelyikét magán viselik, milyen nagyobb politikai entitáshoz (abszolút hatalomhoz, dinasztiához, államhoz, eszmerendszerhez) tartoznak. Összefogó jel, viselésére ugyanis az entitás valamennyi tagja helyzeténél fogva kötelezett, ugyanakkor annak feltűnő viselésével elfogadja az adott főséget, egyúttal pedig kizárja más főség szuverenitását. Az uralmi jelképek megjelenése a Habsburg birodalmi haderőben, így a magyar katonák küllemén is, a XVII. század elején kezdődött, s Mária Terézia uralkodása idejére (1740-1780) teljesedett ki. Lényege, hogy megjelenésével fokozatosan eltűntek a viseletről a partikuláris érdekeket megjelenítő, a feudális hadszervezet örökségének számító jelképek, törvényhatóságok, nemesi családi címerek, ezek színei. Ennek demonstratíve is igen fontos szerepe volt a XVIII. század folyamán a megizmosodó állandó hadseregek körében. A század közepére aztán már a zsoldos korszak örökségének számító ezredtulajdonosság intézménye is háttérbe szorult. Valójában az történt, hogy az a katonai egység, többnyire ezred, amelyik addig tulajdonosa személyén (aulikus arisztokrácia, hatalom által felemelt, dinasztiahü és hatalomfüggő karrier generálisi