Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)

URALMI JELKÉPEK - BASICS BEATRIX: Koronázások és koronaábrázolások

BASICS BEATRIX Koronázások és koronaábrázolások A magyar múlt tárgyi emlékeinek ábrázolásai közül kiemelkedő jelentőségűek a koronát és a koronázási ékszereket bemutató illusztrációk. A feldolgozások legtöbbje olyan összegző munkára törekszik, amelynek része a korona és a koronázási ékszerek, valamint a koronázási szertartás kialakulásának, történetének és az éppen aktuális koronázás(ok) pontosságra és a források használatára törekvő leírása és illusztrálása. Az újkori érdeklődés fő indítéka a nemesi-nemzeti mozgalom volt; II. József emlékezetes cselekedete, a korona Bécsbe vitele ezt még inkább felerősítette. A korona mint a tudományos érdeklődés tárgya egyre több publikációt eredményezett, erre lehetőséget nyújtott hazahozatala, majd bécsi és itthoni bemutatása. Ez volt az első alkalom beható vizsgálatára és a vizsgálatok eredményeinek közzétételére.

1 Ha összegezni akarjuk a koronával, illetve a koronázásokkal kapcsolatos ábrázolásokat, néhány jellegzetes csoportot különböztethetünk meg. A korona és a koronázási ékszerek bemutatása általában nem önálló grafikai lapokon történt, hanem a kiadványok illusztrációiként, albumok lapjaiként, s ezekben az előbbiektől szinte elválaszthatatlanul megtalálhatók a koronázások ábrázolásai is. Kép és szöveg összefüggése, egymást alátámasztó, magyarázó, értelmező szerepe jól érzékelhető e müvekben. Egy másik csoportja a műalkotásoknak a korona történetével kapcsolatos történelmi események bemutatása (a korona elrablása, átadása, hazahozatala, megtalálása stb.). Fontos azonban elkülöníteni a kortársi, illusztratív-dokumentatív céllal készült, általában sokszorosított grafikákat, s a XIX. századi historizmusnak e metszetek és kőrajzok tanulságaiból építkező ikonográfiái típusait - főként a koronázás témakörében. S végül megemlíthetjük még azokat a reprezentatív portrékat, amelyekben egyre pontosabban, s hitelességre törekedve megjelenik a Szent korona. Lehetetlen egy előadás keretén belül e hatalmas mütárgymennyiséget bemutatni, célszerűbbnek tűnik egy-egy jellegzetes példa kiválasztása és elemzése. 1792-ben Bécsben jelent meg Decsy Sámuel: ,,a' józan és orvosi tudományoknak doctora, és az óderai francofortumi királyi túdos társaságnak tagja" könyve „A magyar szent koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak históriája." címmel.

2 A régi és újabb 1 Galavics Géza: A történeti téma. In Szabolcs Hedvig - Galavics Géza (szerk.): Művészet Magyarországon 1780-1830. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1980. 65. 2 „A magyar szent koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak históriája. Mellyet Sok régi és újjább írásokból ki jegyzett, rendbe szedett, meg világosított, 's kedves hazafiainak hasznokra közönségessé tett Decsy Sámuel, a' józan és orvosi tudományoknak doctora, és az óderai francofurtumi királyi tudós társaságnak tagja. Bétsben, nyomtattatott Alberti Ignátz, k. szabados könyv nyomtató műhelyében, MDCCXCII. esztendőben." 36 színes rémetszet illusztrációval és 8 kihajtható, ugyancsak színes rémetszet lappal.