Hausner Gábor - Kincses Katalin Mária - Veszprémy László szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Acta Musei Militaris in Hungaria. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. (Budapest, 2001)
URALMI JELKÉPEK - B. SZABÓ JÁNOS - ERDŐSI PÉTER: Két világ határán. A hatalomátadás szertartásai az erdélyi fejedelemségben
gozták a fogadás és a bevonulás részleteit. Mindkét fél abból indult ki, hogy a beiktatásra csak az ünnepélyes bevonulás után kerül sor. A fejedelem pontosan előírta bevonulásának rendjét, a menet összetételét, s arról is intézkedett, hogy „mindenek confusio nélkül menjenek véghez". 38 A „nemes státusoknak" dönteniük kellett arról, hol és miképpen köszöntsék először őt; milyen sorrendben vonuljanak elé az ország képviselői; mi a teendő, ha a városba érkezett; mikor adják át a feltételeket; hol legyen az eskütétel, és kik legyenek a résztvevői; ki olvassa fel az esküformulát; hányszor kiáltsanak „vivat"-ot; és kövessék-e lövések az éljenzést. Rákóczitól függött, hogy Marosvásárhelyre érvén mindjárt misét hallgat, vagy előbb szállására megy, hogy melyik üdvözlés alkalmával veszi át a hitlevelet, s a lövésekről is ő rendelkezett. Az első találkozást a Mezőbánd és Vásárhely közötti útszakaszra tervezték. Az eskütétel helyszínét viszont a körülmények szabták meg: „mint hogy az városon arra való alkalmatos capacitású hely nincs, a városon kívül közel az mezőn" állítottak egy „Theatrumnak" nevezett emelvényt, „hogy mindenektűi lássák" a ceremóniát. Arra nézve, hogy az inauguratio előtt felolvassák-e a hitlevelet, s ha igen, akkor maga Rákóczi tegye-e, a régi példákra hivatkozva foglaltak állást, s a fejedelemre kívánták bízni a felolvasást. Az események azonban némileg eltértek az eredeti forgatókönyvtől. Miután Rákóczi udvarával Mezőbándra ért, felkereste az erdélyi rendek követsége, és már ekkor átnyújtotta neki a választási feltételeket. Valószínűleg itt egyeztették a ceremónia részleteit is, amelyre végül a marosvásárhelyi bevonulás előtt került sor. A conditiók tervezettnél korábbi átadása tehát előre hozta az eskütétel időpontját is. Április 5-én kora reggel Rákóczi a Maros hídjához küldte palotásait és a francia gránátosokat, ő maga pedig délután egy óra körül ért kíséretével a helyszínre. A menetet erdélyi csapatok vezették, melyek részben még a partiumi Szamosudvarhelynél, részben Bánd előtt, Nyulas falunál csatlakoztak a fejedelem seregéhez. Őket a kopj ás székely udvari had és a karabélyos lovasezred követte. A katonák után vonultak az udvari étekfogók, lovászmesterek, a díszesen felszerszámozott vezetéklovakkal. A zenészek, a fejedelem személyes szolgálattevői (bejárók, inasok, csuhadárok) nyomában két fegyverhordozó ment a gyémántos hüvelyű szablyával és a tollas botnak nevezett díszbuzogánnyal. Ezután következett az udvari kapitány és a „hoffmester", s csak e hosszú felvezetés után lovagolt a fejedelem, „szarvasszín fakó lovon, zöld bársony szkófiummal készült egyetmás rajta, maga is zöld, aranyos matériában, fejér kolcsag, köves, medályos süveg az fejében." A francia követ és az erdélyi főurak csovallom, én is csak azért hadtam fent, hogy az ország és közöttem származható diffidentiát eltávoztathassam: mert bizonyára, némellyek ollyak, hogy ha kértek vóna, sem cselekedtem volna, nem hogy arra nem esküdjem, hogy nem cselekeszem." In Thaly Kálmán (szerk.): Archívum Rákóczianum. II. Rákóczi Ferencz levéltára. (Első osztály: Had és belügy.) II. kötet. Budapest, 1873. 62-63. Vö. Uő.: A marosvásárhelyi trónbeiktató országgyűlés törvényczikkei (1707). Történelmi Tár, 1897. 577-606. Rákóczi esküformulája: uo. 583-584. 38 Ezt a szöveg annyiban támasztja alá, hogy a fejedelem helyét a „magunk" szó jelöli. „Marosvásárhellyre való bemenetelünk alkalmatosságával observáltatandó rend". Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár. Thaly-gyűjtemény. Fol. Hung 1389. Fol. 10-11. Ugyanitt egy átirat is található (Fol. 33-34), rajta Thaly megjegyzésével, hogy a „Nemes Compagnia" említésétől maga a fejedelem írta a szöveget, a többit Pongrácz György udvari titkár. A Magyar Országos Levéltárban lévő változat („Marosvásárhelyre való bemenetel modalitássá iránt tett Urunk ő Felsége Projectumi") azonban végig egy kéz írása. Magyar Országos Levéltár. A Rákóczi-szabadságharc levéltára. I. 2. f. = G 16. 28. cs. 158., újabb számozás: fol. 389-394.
