Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Baczoni Tamás: A Magyar Királyi Honvédgyalogság személyi felszerelései (1869-1914)

Schwaab Alfréd ezredes, ezredparancsnok nyilatkozata, melyben tanúsítja, hogy valóban Thury főhadnagy javasolta az ásó átalakítását.) Bár Thury főhadnagy javaslata teljes egészében nem valósult meg (az ásó nyelét nem rövidítették le), kétségtelen, hogy az 1910 M gyalogsági ásó elődjénél sokkal használhatóbbnak bizonyult. Csákánybalta A gyalogság műszaki felszerelésének másik darabja az 1896-ban rendszeresített csákánybalta volt, melyet a gyalogsági ásó mellett kiegészítő szerszámként alkalmaztak, „nehezebb föld- és famunkákra, valamint kisebb lerombolási munkálatokra".

60 A csákánvbalta feje acélból, nyele olajjal átitatott kőrisfából készült. A nyelet centiméter-beosztással látták el, így mérőeszközként is lehetett használni. Málházására egy csákánybaltatok és egy csákánybaltatáska szolgált, az előbbi a baltaélt és a csákányhegyet fedte, az utóbbi pedig a derékszíjra (hátbőröndre) akasztást tette lehetővé. A csákánybaltákat - csakúgy mint a gyalogsági ásókat - csak nagyobb gyakorlatok alkalmával adták ki a legénységnek, egyébként a raktárakban őrizték. Egy 191 l-es honvédelmi minisztériumi osztály-előterjesztés közli, hogy a közös hadseregnél kísérletek folynak a „Bertram-féle egységes szerszám"-mal, amely ásóként, csákányként és baltaként is használható.

61 E kísérleti szerszám további sorsáról nincsenek ismereteink. Drótvágó ollók „Akadályt képező drótkerítések, szőlővenyigék és vékonyabb faágak eltávolítására szolgáló drótvágó ollók rendeltetése, használata, hordmódja és elosztására szolgáló határozványok mellékelve kiadatnak" - tudósít az 1282/eln./1909. számú körrendelet.

62 A drótvágó ollókból kétfélét rendszeresítettek: kis- és középméretűt. Előbbivel legfeljebb 3,2 mm-es drótot vagy 1 cm vastag faágat, utóbbival 5 mm-es drótot és 2 cm vastag faágat lehetett átvágni. A kis drótvágó olló rajfelszerelésnek számított, minden gyalogsági rajban egy gyalogsági ásóval és csákánybaltával el nem látott honvéd kapott egyet, a középméretű drótvágó olló viszont utászfelszerelésnek számított, a gyalogszázad négy utásza kapott belőle egyet-egyet. A drótvágó ollókat rendszerint a hátbőröndben vitték, „ütközet előtt vagy egyéb menetek közben, midőn használatba vételük előrelátható"

63 a bal oldali zubbonyzsebben, vagy a derékszíj alá dugva. 60 Utasítás a m. kir. honvédség műszaki szolgálatára. Budapest, 1894. Függelék. 61 HL HFP 546. d. 1911. eln. 3143. 62 RK 1909. 123. p. 63 Uo. Melléklet.