Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Baczoni Tamás: A Magyar Királyi Honvédgyalogság személyi felszerelései (1869-1914)
gával. A puskás altisztek csak 36 töltényt kaptak, s mellette a fegyvertisztító szerelékeket kellett a tölténytáskában vinniük. Az 1888 M 8 mm-es Mannlicher ismétlőpuskához természetesen újfajta tölténytáskára is szükség volt, ezeket a honvédség ugyanúgy, mint a felszerelés többi darabját a közös hadseregtől vette át. Minden puskával fölszerelt honvéd két ilyen tölténytáskát kapott, s a korábbi gyakorlattól eltérően mindkettőt viselni kellett békében is, a derékszíjcsattól jobbra és balra. A táskába négy doboz (dobozonként 10 db) töltény fért, de ezt csak háború esetén adtak ki, béke-táskalőszerként általában egy doboz, őrségbe egy doboz és egy darab éles töltényt vittek. A tölténytáskák többi fiókját fakockákkal töltötték ki, hogy a használat során el ne veszítsék eredeti alakjukat, és elég „katonásan" mutassanak. Ezeket a fakockákat az alosztályok belgazdasági eszközökből maguk voltak kötelesek előállítani. Az 1888 M tölténytáskát az 88 M és a 88/90 M puskához egyaránt használták. 1908-ban a 95 M puskához új, kettős tölténytáskát vezettek be. Ezeket az 1909-ben érvénybe lépett rendelkezések értelmében már nem kellett feketíteni, természetes bőrszínűek maradtak. Egy gyalogos két kettős tölténytáskát kapott, melyek együttes befogadóképessége 40 töltény volt. Derékszíjak A honvédségnél 1869-ben rendszeresített derékszíj húsos oldalával kifelé fordított, feketített fejbőrből készült, 105 cm hosszú és 5 cm széles volt, kéttüskés vascsattal záródott. 1888-ban az új felszereléshez a közös hadsereg mintájára újfajta derékszíjat rendszeresítettek. Mivel az 1888 M felszereléssel a honvédséget csak a kilencvenes évek elején látták el, így az új derékszíj sárgaréz csatpajzsára már az 1891 -ben bevezetett ívelt oldalú (ún. „barokk") országcímer került. Az új derékszíjhoz két hordcsukor is tartozott, tüske nélküli, feketére lakkozott vascsattal, ezeket a puskával el nem látott legénység kapta, hogy a hátbőrönd tartószíjait legyen hová beakasztaniuk. 16 1909-ben a csukaszürke ruházat bevezetésekor a szíjneműek feketítését is elhagyták, így a legénységi derékszíj színe is természetes barnára változott. 17 1911-ben az egyenes vonalú országcímer bevezetésekor a derékszíjcsatpajzsra is az új címer került. A honvédgyalogság használta a lovassági derékszíjat is: a hajtóhonvédeket, a lovasított vonatvezetőket, a lovasított hangászokat, a kerékpárosokat és a gyalogsági géppuskás osztagok málhásállat-vezetőit látták el ezekkel. A lovassági derékszíj kétféle változatban készült, karabélycsatlékkal és a nélkül. Előbbit azok kapták, akiknek tevékenységük végzéséhez mindkét kezükre szükség volt, utóbbit pedig a puskával el nem látottak részére adták ki. 16 ÖFSZ 1892. 99. p. 17 RK 1909. 1. p. 13628/eln./1908. körr.
