Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Galván Károly: Honvédzenekarok felállítása 1896-ban

közönség... Tőrül metszett jó magyar nótáinkat oly érzéssel adták elő, hogy mindenkit meglepett ez a katonai zenekaroknál nem szokásos virtus... J>81 Az uralkodó születésnapjával kapcsolatos rendezvényeken a közös gyalogezred, valamint a honvéd gyalogezred zenekara szerepelt. 82 Egy újabb tudósításban olvas­hatjuk: „Honvédzenekar a színházban: Megyeri Dezső, a kolozsvári nemzeti színház igazgatója a téli színházévadra szerződtette a kolozsvári honvédzenekart. A szerződést ma délelőtt írja alá Megyeri. ,m Augusztus 23-tól szeptember 13-ig a helyőrség gyalogezredei zenekaraikkal gya­korlaton voltak távol Kolozsvártól. E gyakorlatok során a honvédzenekar Marosvá­sárhelyen tartózkodott öt napig, ahol több ízben szerepelt. 84 Ősztől már a színház­zal kötött szerződés miatt kevesebb volt a honvédzenekar nyilvános szereplése. Karmesterük, Borsay Samu (Uzon, 1860-Veresegyháza, 1944) Erdély szülötte. A székelykeresztúri tanítóképzőben tanult, és ugyanott tanult orgonálni. Zeneileg Budapesten képezte magát. 1883-1887 között a cs. kir. 13. gyalogezredben szol­gált önkéntesként. Később a nagycnyedi tanítóképzőben tanított, kiadott egy choral-könyvet. „Szoknyás hősök" című operettjét a kolozsvári Nemzeti Színház mutatta be 1892-ben. VII. honvédkerület, Zágráb A kerületi parancsnok Lukinácz Ede altábornagy, illetve Bach József tábornok volt. A zágrábi helyőrségben állomásozott a cs. és kir. 53. gyalogezred. A zágrábi hon­védzenekar a 25. honvéd gyalogezred törzsének állományába tartozott. A zenekar első karmestere egy Niki nevű muzsikus volt. 85 1896-ban a hét hon­védkerületi zenekar különféle nehézségek árán alakult meg. Legnehezebb helyzet­ben a székesfehérvári zenekar volt, mert a zenészek számára nem volt vonzó helyőr­ség a kereseti lehetőség hiánya miatt. Evekkel később nyilatkozta Ericsay Richárd karmester, hogy azért kénytelenek sokszor a helyőrségen kívül szerepelni, mert ott nem tudnak a zenészek „keresni". A zenekar csak a külön keresetből tudott különle­gesebb hangszereket (pl. hárfa), vagy jobb minőségű hangszereket beszerezni. Szol­gálaton kívüli fellépéseknél nem mindig a teljes zenekar szerepelt. Előírás volt, hogy legalább a zenekar egyharmadának (14 fő) kellett szerepelnie. A zenekarok tevé­kenységének, képességének megítéléséhez a szolgálaton kívüli tevékenység nyújtott 81 Szolnok-Doboka, XXI/28. 1896. július 12. 3. p. 82 Ell.,17/186. 1896. augusztus 17. 840. p. 83 EH., 17/192. 1896. augusztus 25. 860. p. 84 EH., 17/191. 1896. augusztus 24. 857. p.; 17/197. 1896. augusztus 31. 880. p.; 17/207. 1896. szeptember 12. 920. p. 85 Ratbner: i. m. jegyzékben csak a családnév olvasható. A zágrábi honvédzenekar megalakulá­sáról források hiányában adatokat nem találtam.

Next

/
Thumbnails
Contents