Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Makai Ágnes: A 80. születésnap

kerültek látóterünkből. Sorsuk alakulása nagyrészt ismeretlen. S bár az 1945 utáni gárdából többekkel sikerült és sikerül fenntartani élő kapcsolatot, voltak olyanok, akik 10-20 éves kihagyás után jelentkeztek ismét hívásunkra. De még a lelkes szervezőket is meglepte a mintegy kétszáz egybegyűlt izgatott-boldogan zsongó tömege. Az 1998. november 16-i „nyolcvanéves" megemlékezés a Hadtörténelmi Levéltár dokumentumaiból rendezett kamarakiállítás megnyitásával kezdődött a földszinten, az intézeti folyosón.

3 Ezt követte az épület Tóth Árpád sétány felőli külső homlokzatán elhelyezett, reprezentatív márványtábla felavatása. A tábla két oldalán - a szolnoki hagyományőrző egyesületnek köszönhetően - I. világháborús csukaszürkébe öltözött díszőrség adta meg az avatás alaphangulatát. „»Inter arma silent musae« - »Fegyverek közt hallgatnak a múzsák« - idézte az ókori mondást ünnepi köszöntőjében dr. Lugosi József ezredes, a múzeum főigazgatója. )y

Azok a múzsák, akiknek megszentelt temploma, a művészeti gyűjtés és a tudományos munka fellegvára, a »museion« minden múzeum őse volt. Nos, a mi múzeumunk rácáfolt erre az ókori bölcsességre. A történetírás múzsája, Klió fegyvercsörgés és ágyúdörgés közepette egyengette a magyar »hadi museion« létrejöttének útját. A »Nagy Háború«, az elsőnagy világégés frontjain végzett gyűjtőmunka alapozta meg műtárgy együttesét,

4 s 1918 novemberében hivatalosan is megszületett jogelődünk, a Hadtörténelmi Múzeum. Nagy dolog volt ennek a magyar intézménynek a létrejötte, hiszen akkor már évtizedek óta létezett Bécsben a közös Monarchia Hadtörténeti Múzeuma, a Heeres(geschichtliches) Museum, rengeteg magyar vonatkozású anyaggal gyűjteményeiben. A magyar Hadimúzeum a birodalom széthullása után hosszú és keserves küzdelmet folytatott azért, hogy a Bécsben felhalmozott kulturális kincsekből - a békekötések megosztási javaslata értelmében - valamelyest részesüljón. Az intézménynek a szó valódi értelmében múzeummá válásához döntó'lépést jelentett a végleges otthon elnyerése e helyen, a budai Vár véráztatta falai között, amelynek földje ma is lépten-nyomon a magyar hadimúlt emlékeit tárja elénk. Ebben az ideális környezetben folyt 1929-től a könnyűnek azért nem nevezhető múzeumépítő munka, amelyet immár jelentős kiállítások - 1937-től az állandó kiállítás* - fémjeleztek. Kiemelkedő s máig ható eseményt jelentett a Hadimúzeum életében az a döntés, hogy a Szovjetunióból 1941-ben hazakerült 1848-49-es nemzeti ereklyék, a cári csapatok által zsákmányolt magyar hadizászlók véglegesen a mi gyűjteményünket gazdagítsák.^ Ezt a szakmai felívelést törte ketté a második világégés. Muzeális tárgyaink legjelentősebb részét afivnt elől a Dunántúlra menekítették,

7 hajszál híján kerülték csak el a meg3 A Hadtörténelmi Levéltár állandó tárlatát Farkas Gyöngyi főlevéltáros rendezte. 4 A HM l/a - később 6/a - osztályán egybegyűjtött világháborús levéltári és tárgyi anyag. 5 A Hadtörténelmi Múzeum 1937. május 29-én, a Hősök Emléknapján először szűkebb körben, majd 30-án a nagyközönség előtt is 37 termes állandó kiállításával nyitotta meg kapuit. 6 Az országos ünnepségsorozat végén katonai díszmenettel hozták fel a Várba, és hatalmas ünnepség keretében helyezték el a zászlókat a Hadimúzeumban, 1941. március 23-án. 7 A Doba községhez tartozó somlóvári kastélyba.