Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Szoleczky Emese: Aggházy Kamil naplószerű feljegyzései 1937-ből
megállapítása volt. 15 Közgyűjtemény-alkotó és -alakító érdemeit hazai és nemzetközi fórumokon, katonai és kulturális téren egyaránt kitüntetésekkel ismerték el. Ha 1928-at Aggházy személyes pályafutása csúcsának érezzük is, a szakmai beteljesülés, a múzeumi munka megkoronázásának esztendeje vitathatatlanul 1937, a Hadimúzeum megnyitásának éve. Az 1930-as évek első felében az épület belső átalakítása egyre látványosabbá vált. Gyors ütemben haladt a gyűjtemény feldolgozása, megszülettek a kiállítási elképzelések, többszörösen átdolgozták őket, vitára kerültek - majd elkészült a végleges koncepció is. A 36 terem berendezése időigényes feladatnak bizonyult, a megsokszorozódott adminisztrációs munka is hatalmas terheket rótt az állományra, s a múzeum munkatársainak minden erejét igénybe vette. 16 A minisztérium is sürgette az intézmény megnyitását. így érkezett el az 1937-es esztendő, melynek krónikáját az alábbiakban olvashatjuk a múzeum igazgatójának tollából. Aggházy Kamii naplószerü feljegyzései 1937. évi noteszébe 1936. XT1. 30. Frigyes kir(ályi) h(erce)g t(á)b(orna)gy 17 f 31.d(él)ut(án) l h budavári munkám 18 nagyobb részét a MTA főtitk(ári) hiv(atal)ban beadtam. d(él)ut(án) 5: tel(efon) besz(élgetés) Lukinichchal 19 15 Hetes Tibor, a Hadtörténeti Múzeum ny. igazgatójának feljegyzése özv. dr. Miltényi Dénesné sz. Aggházy Éva Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszternek küldött levelével kapcsolatban. (A továbbiakban: Feljegyzés.) - M. D. tulajdonában. 16 Bővebben lásd: Pontja János: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története 1. rész. A múzeum életre hívásától a felszabadulásig. In: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője. Budapest, 1971. 7-71. p. (A továbbiakban: Pongó.) 17 Frigyes főherceg: Károly Ferdinánd főherceg és Erzsébet főhercegnő legidősebb fia (1856. június 4. Gross-Seelowitz-1936. december 30. Mosonmagyaróvár). 1914-1916 között az osztrák-magyar csapatok főparancsnoka volt, az összeomlás után családja magyarországi birtokain élt. A Hadimúzeum Egyesület egyik támogatójaként hagyatékának egy része a múzeumba került. Arról, hogy a családtagokon kívül a Innsbruck melletti Kaiserjáger-museum és a Heeresmuseum in Wien mellett a budapesti Hadimúzeum is „hagyományosként érdekelt", a magyar főudvarnagyi bíróság 1937. január 9-én értesítette végzésben a Hadimúzeumot. - M.It. 19/1937. 18 Aggházy életének fő művéről, „Budavár ostroma 1849-ben" című, a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán díjat nyert, okmánytárral bővített műről van szó, amelyen haláláig dolgozott. A mű kézirata HL Pers. 198-202. dobozokban; jelenleg kiadás alatt. 19 Lukinich Imre (1880. április 4. Varjas-1950. május 16. Budapest) történész, egyetemi tanár, az MTA tagja, 1935-1949 közt igazgatója; 1937 folyamán a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának igazgatója volt. Aggházy még 1923-ból ismerte, amikor az Országos Levéltárban, annak igazgatójaként tevékenykedett. - 1928-1932 közt közösen szerkesztették Horváth Károllyal, Gárdonyi Alberttel, Szőnyi Ottóval és Rexa Dezsővel a História című történelmi folyóiratot. -Berza László (főszerk.) Budapest lexikon I—II. kötet. Budapest, 1993. (A továbbiakban: Bp. lex.) I. kötet. 559. p.
