Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Szoleczky Emese: Aggházy Kamil naplószerű feljegyzései 1937-ből

ről előkerült a budai várat ért ostromok számos közép- és újkori lövedéke, vagy a 36 mázsás gyönyörű török ágyúcső, amely ma is múzeumunk ékessége. 1924-ben az anyagi és erkölcsi támasz keresése egy társadalmi szervezet, az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület életre hívását eredményezte. Ennek köszönhetően a múzeumi tudományos, műszaki és segédszemélyzet kiegészítését, eseti finanszírozását, a gyűjtemények gyarapítását is részben segítségükkel, könnyebben oldotta meg az intézmény. Az Egyesület szerteágazó tagságával, pártolóival, igazgatótanácsával, a választmányi tagokkal, hivatalból delegált állami képviselőkkel a napi kapcsolatot a múzeum részéről jelentős mértékben ugyancsak Aggházy tartotta fenn. Az 1928-as esztendő Aggházy Kamii személyes sikersorozatának betetőzése. A Hadtörténelmi Múzeum igazgatójává,

11 majd november l-jével főtanácsnokká nevezték ki.

12 „Intézetünk tízéves fennállásának jubileuma úgyszólván egybeesik kettős kinevezésemmel" - írta egy levelében november 22-én a kifogyhatatlan energiájú és munkakedvű új igazgató.

13 Közben folyt a Nándor-laktanya „belakása", a beköltözéshez az épület átalakítása, amelyet egyben régészeti kutatás is kísért. Aggházy még arra is odafigyelt, hogy pontosan rögzíttesse, hol találhatók 1849-es ágyúgolyók az épület falában. Az egykori legénységi szobákból kialakultak a kiállítótermek, az épület külső képe is átalakult Gyulányi István

14 elképzelései szerint. Aggházy Kamii tagadhatatlanul maradandó érdemeket szerzett a fejlesztésben, a Hadimúzeum szervezeti és tudományos munkájának kiterjesztésében. írásai mellett felmérhetetlen jelentőségű az a tevékenysége, amellyel a hozzá tanácsért forduló fiatal kutatók munkáját önzetlen készséggel segítette, irányította. Nyitottsága, kapcsolatteremtő képessége miatt műemlékvédő szakemberek, régészek figyelme fordult a hadihistória tárgyi emlékei felé. - Vezetésével dolgozták ki az intézmény működési szabályzatát, éltetője volt a Hadimúzeumi Lapok című tudományos folyóiratnak. Tevékenységéről a 1930-as évben elismerően nyilatkoztak a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum irányításával folyt felülvizsgálat során, amelynek célja a gyűjtemények és a múzeumi tevékenység tudományos értékének 11 HL Pers. 196.d.: K.M. 82.796/T8-1928-51 Eln. Hadt. Múz.-1928 és 8. sz. állomány parancs, egyébként HL Anyakönyvi lap. 12 HL Pers. 196.d.: Honvédelmi Minisztérium 83.720/T8, 1928., 63/Eln. Hadt. Múz. 1928. és 11. sz. állomány parancs 1928., egyébként HL Anyakönyvi lap - október 25-én többek között Gömbös Gyula politikai államtitkár is gratulál ezredesi kinevezéséhez. HL Pers. 196.d. - Ugyanis a trianoni béke katonai határozványai értelmében a hadseregen belül a tisztek aránya nem haladhatta meg az összlétszám 1/20-át, 1750 főt. A rejtés egyik módja a rangosztályba sorolt közigazgatási alkalmazás volt. Ennek VI. Kategóriája hivatalosan a főtanácsnoki volt, amely tulajdonképpen az ezredesi rendfokozatot takarta. 13 HL Pers. 196.d. 14 Gyulányi István az 1. vegyesdandár építési osztályának műszaki aligazgatója volt.