Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez

A körmendi kastély páratlan becsű darabjai közül is kivált két XVII. századi ágyú, amelynek farészei, lafettája és kerekei is épek maradtak, valamint a török háborúk emlékei, egy szpáhi öltözet és egy ablakos sátor, végül egy Rákóczi-zászló. Hadtörténelmi kincseink javát őrizte gróf Andrássy Géza budapesti és betléri, gróf Andrássy Dénes krasznahorkai vára, gróf Teleky Sámuel sárombereki és marosvásárhelyi gyűjteménye, valamint a kisebbek közül a felkai Tátra Múzeum. Ez utóbbiból származik a Rákóczi-féle pénztárláda, amely ma is a Múzeum birtokában van. A határokon túli gyűjtőmunka, az európai múzeumok, köz- és magángyűjtemények számbavétele is gyors ütemben folyt. Szenvedélyes pártfogója és végrehajtója dr. Szendrei János miniszteri tanácsos volt. Az eredmények valóban azt mutatták, hogy háborúkban gazdag történelmünk emlékei igencsak szép számban találhatók Európa-szerte. Köztudottá vált, hogy a császári ház gyűjteménye gazdag magyar eredetű, illetve magyar vonatkozású emlékeket őriz. A nevezetes darabok közt is elsőként említik a II. Lajos királynak tulajdonított hadipáncélt. A szokadanul kis páncélöltözet magyarázata a krónikások szerint az, hogy Lajos koraszülött volt, fejlődésben rendkívül visszamaradt, aki - ahogyan ezt Szendrei János összefoglalta -„kétéves korában már magyar, hároméves korában pedig cseh királlyá koronáztatott, tízéves korában trónra lépett, 14. évében már teljes szakállal bírt, 15 eves korában megházasodott, 18 eves korában megőszült, s húsz éves volt, midőn Mohácsnál elesett".

31 E páncélöltözet 1933-ban került haza, de további sorsa alakulásában az ötvenes évek új meglepetéssel szolgáltak. Ekkor előkerült a bécsi Waffensammlung raktárából az a vért, amelyet korábban az ambrasi főhercegi kastélyban őriztek, s amelyről egyértelműen bebizonyították: ez a Lajosnak ajándékozott vért. A kisméretű - egy első és egy hátsó részből álló - gyermekvért valóban egyedülálló. Felirata révén egyértelműen magyar hadiemlék az a kard, amelybe e sort vésték: „Mathias CorvinusRex Ungariae pro rege divina lege etgrege",

32 és amely ugyanúgy lehetett Mátyásé, mint testőrségének tagjáé. Nagybecsű darab Zrínyi Miklós hadiöltözete,

33 amely egy dolmányból, egy szablyából, s egy magyar rohamsisakból áll. Ebben a dolmányban ábrázolja az a metszet is, amely az Ortelius Redivivus 1665. évi kiadásában szerepel. A Báthory Istvánra vonatkozó emlékek sorát gazdagította hadi díszvértje, amely kékes zománccal bevont, széles vonású arannyal tausírozott díszít ményekkel ékesített. E kincsek között rejtőzött a XVI. századi törökellenes harcok kitűnő várkapitányának, Thury Györgynek magyar stílű és a Korán szavaival vésett kardja is,

34 valamint II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem páncélinge. 31 Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. LTV. rész. HK 1893. 92-110., 266-273., 377-393., 691-701. p. (A továbbiakban: Szendrei 1893.) 105. p. 32 Uo. 267. p. 33 Uo. 268-269. p. 34 Uo. 272. p.