Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

MÚZEUMUNK TÖRTÉNETÉBŐL, ÉLETÉBŐL - Hetés Tibor: "...és utódaik dicsőségére is..." Adalékok a Hadimúzeum előtörténetéhez

lalás; I. Istvántól 1301-ig; a mohácsi vészig; török hódoltság, erdélyi fejedelmek kora; II. Rákóczi Ferenc kora; Mária Terézia; 1848/49; modern anyag) és ezen belül periódusonként az alábbiak bemutatását tervezték: 1. Ruha, fegyver, felszerelés; jellemző fegyverek fejlődése; lövegek, hadiszerek; katonai csoportozat és alakok. 2. Az időszak egy kiemelt hadiesemény, továbbá várak bemutatása modelleken. 3. Zászlók, diadaljelvények. 4. Hadi ereklyék. 5. Rajzok, festmények, más alkotások. 6. Arcképek, szobrok személyekről. 7. Könyvek, metszetek, szobrok, rajzok várakról, csatákról.

27 Megbízást adtak az országban fellelhető anyag számbavételére, illetőleg - amint ez a programban olvasható-»súlyfog helyeztetni a, külföldi nyilvános és magángyűjteményeiben levő hazai vonatkozású műtárgyakra és emlékhelyekre, melyek legnagyobb része igen hosszú idő óta idegen földön van, a nélkül, hogy valaha nálunk kiállítva volt.

ms A nagyigényű vállalkozás programja is az új múzeum óhaját hangoztatta: „vajha a kiállítandó tárgyak egészben, vagy legalább legnagyobb részben megtartatnának a nemzet számára, összegyűjtve és állandóan kiállítva a Magyar Hadtörténeti Múzeumban, és az a nemzetünk, kiválta nemzet ifjúságának búcsúhelyévé, a hazaszeretet, a haza dicsőséges múltja iránti kegyelet állandó kútforrásává, iskolájává válnék."

19 A várakozás oly mértékben növekedett, amilyen mértékben szaporodott a hazai és külföldi kincsestárakból előkerült anyag. „Miután O Felsége a Király, a császári gyűjteményeket is a kiállítás rendelkezésére bocsátotta, egy bizottság Bécsben hónapokon át működött és a császárigyűjteményeken kívül még vagy 20 nyilvános és magángyűjteményt kutatott át és közel 700 darabot írt össze az ott talált magyar vonatkozású mű és emléktárgyakból™'-közölte az előkészületekről szóló beszámoló jelentés. Természetes, hogy a királyi gesztus nyomán hozzáférhetővé váltak a várakban és kastélyokban őrzött, a magyar arisztokrácia, a földbirtokosok és gazdag polgárság birtokában levő nemzeti hadtörténeti értékek is. Kiderült az is, hogy a nagyszámú, de csupán néhány darabot magában foglaló magángyűjtemények mellett néhány történelmi nemesi család óriási értékeket halmozott fel. Közülük is kiemelkedett Eszterházy Pál herceg, akinek fraknói várából és kismartoni kastélyából 906 darab, valamint Batthyány-Strattmann Ödön herceg, akinek körmendi és bécsi kastélyából 522 műtárgy került az 1896-os kiállításon bemutatásra. Az előbbi gyűjteményből származik a foszlányaiban ránk maradt Bethlen Gábor-zászló és az a várlöveg, amelynek csövét és Iafettájának egy részét is a múzeumban őrizzük. 27 Uo. 522. p. 28 Uo. 519. p. 29 Uo. 536. p. 30 Erre utal: RHJ. 523. p. is.