Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)
RESTAURÁTORAINK MŰHELYMUNKÁIBÓL - Meggyes Anita: Egy XIX. századi győri vonatkozású emléklap konzerválása és restaurálása
PH-mérés 3 eredményei alapanyagul használt rostok vizsgálata 4 emléklap (merített papír) karton (gyári papír) 4,64 (savas) 3,51 (savas) len vagy kender facsiszolat, félcellulóz, 1-2 rost facellulóz fenyőcellulóz, 1-2 rost facsiszolat és néhány gyapotszál a karton hátuljára kasírozott vékonyabb papír 5,82 (savas) Az anyagvizsgálati eredményekből kiderült, hogy az emléklap alapanyaga jó minőségű len vagy kenderrost, kémhatása, pH-értéke mégis a kritikus, 5,5 alatti értéket mutatott, tehát a papír instabilnak tekinthető. A jó minőségű papír ilyen mértékű savasodását az alátámasztásul szolgáló, erősen savasodó alapanyagból készült kartonnak köszönhette. Tekintettel a papír fizikai állapotára (gyűrődések, ráncok, elcsúszások, hiányok) és a mért értékekre, a papír és az alátámasztásul szolgáló erősen savas karton elválasztása elkerülhetetlen volt. Az emléklap száraztisztítása, radírozása után és a nedves kezelések előtt a temperával festett részeken elvégeztem a „levérzéspróbát", vagyis meggyőződtem arról, hogy a festékek oldhatók-e vízzel. Az illusztrációkat készítő festő a temperát vastagon, pasztózusan hordta fel, így nagyon könnyen oldódott. Az elvégzendő nedves kezelések miatt a temperával festett részeket Regnál 5 5%-os alkoholos oldatával rögzítettem. A műanyagot két-három rétegben vittem fel. Az első feladat és egyben probléma a dokumentum leválasztása volt a kartonról. A vízbemerítéses áztatásról le kellett mondanom, ugyanis annyira gyenge és elvékonyodott volt sok helyen a papír, hogy leemelése a hordozópapírrói nem látszott megoldhatónak annak további fizikai sérülése nélkül. Ezért a dokumentumot arccal lefelé egy szitára fektettem, és a kartont nedvesítettem. Az átnedvesedett kartont négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre haladva rétegenként távolítottam el. E munkafolyamat közben derült ki, hogy ismeretlen, még az 1930-40-es években működött restaurátor elődöm enywel kevert keményítőt használt az emléklap kasírozásához, amely keverék sajnos megfelelő erejű ragasztást biztosított, így a karton teljes eltávolításához két napra volt szükségem. A karton eltávolítása után vált igazán láthatóvá az anyag gyengesége, ezért eltekintettem a további nedves tisztítástól. A darabok száradása után egy másik szita segítségével megfordítottam a dokumentumot, és elvégeztem a szükséges ragasztásokat, kisimítottam a gyűrődéseket és a 3 Radelkis OP-211/2 kombinált felületi üvegelektróddal történő pH-mérés, melyet több ponton végeztem el, és e pontok értékeinek átlagát adtam meg a táblázatban. 4 A rostvizsgálatokat Herzberg és Wiesner reagenssel, illetve Gamma-típusú nagyítóval végeztem az Országos Széchényi Könyvtár Hold utcai restaurátorműhelyében Mikesy Pongrácné vegyész irányításával, akinek segítségét ezúton is köszönöm. 5 Regnál (poli-vinil-butiro-acetál).
