Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

RESTAURÁTORAINK MŰHELYMUNKÁIBÓL - Meggyes Anita: Egy XIX. századi győri vonatkozású emléklap konzerválása és restaurálása

MEGGYES ANITA Egy XIX. századi győri vonatkozású emléklap konzerválása és restaurálása „Emlékezetül készíttetett midőn 1820-dik esztendőben Karátson Havának 28-dik napján Nagy Győr Várossának Falain az Új Kapu vagy Uttza nyittatott Jelen-lévő Nagy lelkű Nemes Gyülekezett" - olvasható a Hadtörténeti Múzeum Plakát- és Aprónyomtatványtárában található emléklap bevezetésében. Az emléklap az I. Ferenc „DITSŐ KIRÁLY" (1792-1835) nevéről elnevezett győri „Ferentz Város" ünnepélyes felavatására készítették. Győrben - hadászati szempontból fontos fekvésének köszönhetően - már a római uralomtól kezdve, az i. e. U-I. századtól, kőből épült erődítmény állott (Traján vára). Később, az i. sz. II. században az avarok építette gyűrű alakú sáncokról nyerte Győr „gyűrűvár" nevét. Szent István (1001-1038) uralkodása idején pedig a település az egyik nyugat-magyarországi várispánság székhelyévé vált. Magyarország és Európa történetében Győr vára akkor jutott ismételten kiemelt szerephez, amikor az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése során, a mohácsi csatavesztést követő időszakban a magyarországi katonai végvári védelmi vonal kiépült. A török hadjáratoknak a politikai erőviszonyoktól és az aktuális hadihelyzettől függően több ízben is Bécs elfoglalása volt a célja, Győr városa pedig éppen a Bécs felé vezető, stratégiai fontosságú hadiút vonalába esett. A megfelelő védelem érdekében 1537-től megindult a régi középkori vár átépítése. Az itáliai, comói származású építésznek, Pietro Ferrabosconak az egész várost magában foglaló erődtervét a török támadás veszélyének fokozódásával 1556-ban kezdték megvalósítani. A régi Győr, mely a mohácsi vészig virágzó földművelő és kereskedő mezőváros volt, ebben az időszakban katonai város képét öltötte. Az igen nagy, központilag, birodalmi szinten és helybelileg - az érintett vármegye és földesurainak, valamint részben maga a város által biztosított anyagi ráfordítást igénylő - építkezések ellenére sem sikerült a terjeszkedő török birodalmat feltartóztatni. 1594-ben Győr török kézre került. A török uralom négy évig tartott, ami után a vár „HERTZEG SCHWARTZENBERG RUDOLF, GRÓF PÁLFFY MIKLÓSSAL mint Bajnok és Vezér-társával a régibb Században a-pogány ellenségtől vitézségével és vérével vett vissza" - olvashatjuk az emléklapon. A XVII. század első felében az egyesített birodalmi seregek főkapitánya, gróf Raimondo Montecuccoli (1609-1680) megbízásából megerősítették a vár elővéd-