Kincses Katalin Mária - Szoleczky Emese szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője = Acta Musei Militaris in Hungaria. 3. (Budapest, 2000)

FORRÁSKÖZLÉSEK. TANULMÁNYOK - Wehli Tünde: Herzan Ferenc Missaléja a Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteményében

Herzan bíboros a Rómában eltöltött évek során tekintélyes képtárat és könyvtárat gyűjtött vásárlásoknak és diplomatát megillető ajándékoknak köszönhetően. Rómából menekülve ingóságai egy részét hátra kellett hagynia, a képtárat és könyvtárát azonban magával hozhatta Szombathelyre. Itteni körülményei, anyagi helyzete már nem engedték meg számára gyűjteményei gyarapítását. Halála után képtára rokonaira szállt, körülbelül 5000 kötetes magánkönyvtára a Szombathelyi Püspökségnek jutott.

3 A könyvtár állománya csak kevesek számára ismert. A Pálinkás Géza szemináriumi lelkiigazgató idejében készült katalógus összeállításakor a Herzangyűjtemény a Szombathelyi Püspöki Könyvtár anyagába beolvasztva szerepelt.

4 A későbbi kutatások szerint a bibliofil főpap könyvtára alapvetően egy művelt janzenista szellemi igényeihez igazodott,

5 de gyűjteményében a liturgia, teológia is helyet kapott.

6 Herzan könyveinek egy részét maga köttette. Ezeket a könyveket aranyozott supralibrosszal ellátott bőrkötésük különbözteti meg a kollekció többi darabjától. Többi, már kötötten megszerzett könyvét címeres pecsétjével látták el. A Herzan-könyvtár 11, az 1893-as katalógusban még szereplő kézirata egy 1909-ben megrendezett kiállítás idején elveszett. Az eltűnt kéziratok közül négyet Kun Dániel budapesti antikvárius a budapesti Egyetemi Könyvtárnak kínált fel megvételre. A könyvtár mindössze egy gazdagon díszített cseh nyelvű, 1417-ből való Újszövetséget vásárolt meg.

7 Azt nem tudjuk, hogyan, kitől, s hány darab kézirat került Kunhoz, mert amikor 1931-ben kitudódott a kéziratok eltűnése, a kereskedő már nem élt, üzleti iratait pedig állítólag megsemmisítette.

8 A sok bizonytalan adat között azonban az biztos, hogy a Herzan-könyvtár eltűnt kéziratainak egyike az újabban ismertté vált Missale. A kódex 1948-ban szerepelt először a jelenlegi őrzőhely jogelődjének, a Honvéd Levéltár és Múzeum parancsnokságának szerzeményi naplójában, ahová július 20-án a 10.104-es leltári számon, MISSA ROMA címen jegyezték be (a könyvtár gépi bélyegzőjét, Honvéd Levéltár és Múzeum parancsnokság, Múzeumi Kézikönyvtár a kötetbe beleütötték, a leltári számot kézzel vezették be). A megjegyzés rovat semmit sem árult el a kódex provenienciájára vonatkozóan. Hasonlóképpen szerepel a Missale a Múzeum 195 l-es leltárkönyvében, de ez a kézirat utolsó oldalán a ceruzával jelzett hiányt is rögzíti, s azt is, hogy a kötet eredetileg 154 lapos volt. A hiányzó lapok kiszámítását a hiányzó szövegrész és a custosok - a kódex 8 lapos 3 Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. I. Szombathely, 1929. 221. p. és köv. 4 Pálinkás Géza: A Szombathelyi Püspöki Levéltár kéziratainak, ősnyomtatványainak jegyzéke. Szombathely, 1893. 5 Tóth: i. m. 85. p. 6 Nagy Rezsőné Géfin Mária: A szombathelyi Herzan-könyvtár francia könyvei s kéziratai. Győr, 1934. 7 Erre vonatkozóan Nagy Rezsőné Géfin Mária: i. m. 12. p. Nem kíséreltem meg kideríteni, hogy az Egyetemi Könyvtár őriz-e a kéziratok felajánlására vonatkozó dokumentumot, s ebben a megvásárolton kívül milyen további kéziratok szerepelnek. 8 Nagy Rezsőné Géfin Mária: i. m. 12. p.