Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

LUGOSI JÓZSEF: A kardfélék Magyarországon a szabványosítás kezdetétől napjainkig

pengéjének hossza 655 mm, szélessége 32 mm. A pengetőnél a készítő nevét olvashatjuk: „F. S. JUNG". A szablya teljes mérete 795 mm. A csendőrség Magyarországon a szabadságharc leverését követő időszakban élte „virágkorát"

78

. Az 1851 M. csendőrszablyát'''

9 a császári gyalogcsendőrök viselték. Ez a fegyver hasonlít a francia „M. A. N. XI" jelzésű „Sabre Briquet"

80 szablyához. Pengéje homorulat nélküli, hossza 595 mm, szélessége 34 mm. Markolata teljes egészében sárgaréz; félkör alakú kengyelének felső fele a markolatrészben 29. 1851 M. csendőrszablya folytatódik, másik fele pedig lefelé hajló gombban végződik. A szablya teljes hossza 735 mm. A hüvely fából készült, s fekete bőrrel vonták be; szájnyílása és a csúsztatópántja fémből készült. Hordpántokat nem tettek rá, csak a szájnyílásnál alkalmaztak egy szív alakú kampót, amely a bőr kardtáskába (papucsba) történő rögzítésére szolgált. A lovas csendőrök részére — szintén 1851 M. elnevezéssel — a francia könnyűlovasság két mellékkengyeles szablyájához hasonló kardot rendszeresítettek. Az 1851 M. lovascsendőr-szablya

81 pengéjének hossza 850 mm, szélessége 27 mm. A szablya teljes mérete 990 mm. Markolata bőrrel bevont fa, a markolatkupak sárgaréz. A kosár egy főkengyelből és kettő S alakú mellékkengyelből áll, amely az egyre szélesedő hárítóvasba megy át. Ennek nyitott részén a két téglalap alakú áttöret a kardbojt befűzésére szolgál. A kengyel és a hárítóvas is sárgarézből készült. A hüvely fekete bőrrel bevont fa, szájnyílása egyben a felső hordpántja is. Az utászok, a század- és zászlóaljdobosok, a kürtösök, a szekerészek, a sebesültvivők és részben a tüzérek viselték

82 az 1853 M. utászkardot,

83 amely sokféle rendeltetésű, bárdszerű — s az eredeti céljának megfelelően — inkább munkaeszköz, 78 A csendőrség francia eredetű. 1805-ben I. Napóleon a leigázott itáliai területeken — francia mintára „gens d'armes" (felfegyverzett emberek) ezredet állított fel, milánói székhellyel, amely katonailag szervezett, közbiztonsági őrtestület szerepét töltötte be. (Csillag Ferenc: Kardok történelmünkben. Budapest, 1971. 94. o.) 79 HM. KGY. Ltsz. 0879/Fe. 80 Briquet= tűzcsiholó. 81 HM. KGY. Ltsz. 1214/Fe. 82 öltözeti és felszerelési szabályzat a magyar kir. honvédség számára, Budapest, 1892. 78. o. 83 HM. KGY. Ltsz. 82.534.1.1—2.