Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

LUGOSI JÓZSEF: A kardfélék Magyarországon a szabványosítás kezdetétől napjainkig

A lovasság összes kardjait szabványosító 1845. évi rendelet a lovastiszteket egységes fegyver viselésére kötelezte. Ennek alakja megegyezik a legénységével, a kosármarkolat áttöretei azonban díszesek. A kengyel felső felében a kardbojt részére a hosszúkás áttöret ugyancsak megtalálható. A penge és a hüvely csak méreteiben tér el a legénységétől.

63 A tiszti szablyáknál az előírások inkább csak a markolat formájára vonatkoztak. Annak ellenére, hogy a szolgálati szabályzat pontosan előírta a fegyver egyes méreteit, a gyakorlatban igen sok kivétel található. A tisztek önkényesen, az éppen nekik tetsző pengét szereltették a nagyjából előírásos formájú markolathoz.

64 Ezekből is látszik, hogy az 1845 M. lovassági szablya még kiforratlan állapotot tükröz. Lázár Vilmos honvéd ezredes 1845 M. lovastiszti szablyájának

65 pengéje katonai emblémákkal díszített, jobb oldalán: „15 DIKE MÁRCIUS 1848" felirat, alatta zászlók és két keresztbe fektetett ágyúcső között Magyarország címere. A penge 19. Lázár Vilmos ezredes szablyája bal oldalán a katonai jelvények közötti szöveg (nem teljesen hűen) Petőfi versének két sorát idézi: „FÉNYESEBB A LÁNCZNÁL A KARD, JOBBAN ÉKESÍTI A MAGYAR KART." A penge hossza 910 mm, szélessége 311 mm. A szablya teljes mérete 1050 mm. 63 HM. KGY. Ltsz. 0546[Fe. 64 HM. KGY. Ltsz. 0506/Fe. 65 HM. KGY. Ltsz. 0495/Fe.