Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére
8/a osztály I. csoportja a helyes városnevek mellett felsorolta Vácot, Besztercebányát, Esztergomot {holott Vácot és Esztergomot nem foglalták el a csehszlovákok, Besztercebányát pedig nem szabadították fel a magyarok.) A VI. csoport a jó válaszok mellett Egert és Mezőkeresztest is beírta. A Bogdánfy úti iskola 8/b osztályának I. csoportja a felszabadított városok között sorolja fel Salgótarjánt, Vácot, Esztergomot. (Salgótarjánt csak fenyegették a csehszlovákok, de nem foglalták el, ugyanígy a másik két várost sem.) A IV. csoport is írt rossz válaszokat, mégpedig Gyöngyöst és Salgótarjánt, az V. csoport pedig Gyöngyöst, Egert és Mezőkeresztest írta be. A 10. feladat másik része így szól: Azt is írd le, milyen dokumentumok, képek emlékeztetnek az egyes városok felszabadítására! A pusztaszabolcsi iskola 8/a osztályának II. csoportja a helyes válaszok mellett még ezt írta: „távírógép, telefon, óra, Stromfeld személyes tárgyai, kép Stromfeld vezérkari kocsijáról." Hasonlókat írt az V. csoport is. Ezek a tárgyak kétségtelenül szerepelnek a kiállításon, de nem az egyes városok felszabadítására vonatkoznak. Ali. feladat szerint olyan hajókat kellett megnevezni, amelyek a június 24-i ellenforradalomban részt vett monitorok elleni harcban semmisültek meg, matrózaik hősi halált haltak. A pusztaszabolcsi tanulók valamennyien jól oldották meg a feladatot. A Bogdánfy úti iskola 8/b osztályából az I. csoport a jó válasz (Bácska, Munka) mellett leírta az összes, kiállításon szereplő hajó nevét (Marx monitor, Viza, Szamos). A IV. csoport a Munkát nem írta, az V, csoport pedig a Bácska mellett írta a Vizát és a Marx monitort is. A 12. feladat szerint azoknak a művészeknek a nevét kellett felsorolni, akiknek plakátjai a kiállításon láthatók. A pusztaszabolcsi iskola 8/a osztályából a III. és a VI. csoport Kunossyt is írta. Nem tudhatták, de a kijavított munkalapokra ráírtuk, hogy ez részvénytársaság volt, nem pedig a művész neve. A II. és VI. csoport többek között írta Radót is. Ez pedig egy kiadó volt. Ezt is ráírtuk a munkalapokra javításkor. Ennél a feladatnál a Bogdánfy úti iskola 8/b osztályának III. csoportja még az O. P. B.-t is beírta mint művészt. Utólag megtudhatták, hogy ez az Országos Propaganda Bizottság rövidítése. Kunossyt és Radót még inkább gondolhatták művésznek a tanulók, de az O. P. B. beírását csak nagyfokú figyelmetlenséggel magyarázhatjuk. (A művészek szignót használtak a plakátokon.) Végül a 13. feladatban egy rejtvény szerepelt. 27 Ezt mind a két osztály jól oldotta meg. Ám arra a kérdésre, miről nevezetes a 31. vörös gyalogezred zászlója, csak egy csoport, a Bogdánfy úti iskola 8/b osztályának I. csoportja adott teljes választ, de — be kell vallanunk — ők is csak segítséggel. Miután elsőnek fejezték be a munkát, visszaküldtük őket, nézzenek körül, mit tudhatnak meg még erről a zászlóról. Az összes többi csoport a következő választ adta. A zászlót Kun Béla adományozta 1919. július 19-én a Tisza menti hadműveletek kezdete előtt. Nem írták a fontosabbat, hogy a Tanácsköztársaság megdöntése után a zászlót Pogány Kálmán ezredparancsnok, fivére Pogány István és Forgács Béla zászlóaljparancsnok egészen a felszabadulásig rejtegette. Mivel egyik csoport sem találta meg magától, ebből arra következtethetünk, hogy az erre vonatkozó információ nem a legmegfelelőbb helyre került a kiállításon. 27 Ld. a munkalapot (1. sz. melléklet).
