Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

BEZZEG MÁRIA: A múzeumi óra hatása a tanulók tudásszintjére

egyik jellegzetes kortendenciája. Ám e megfelelés a szükséges közvetítések nélkül nem lehetséges.

13 Űgy véljük, a látogatók nagy ré$ze nem érti a történeti kiállításokat. Ha helyesek az információink, az első szociológiai felmérést, hatásvizsgálatot történeti kiállítás esetében a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum „Életmódváltozások Tolnában" c. állandó kiállításán végezték.

14 Ez a felmérés kiderítette, hogy iskolai végzettségtől függetlenül, ,,a kiállítás nem gyakorolt komoly hatást megtekintőire". A kiállítást megtekintő csoport kevésbé tudott válaszolni a feltett kérdésekre, mint amelyik még nem nézte meg a kiállítást, A felmérés készítői szerint a kiállítás „inkább kissé megzavarta őket".

15 Szükség lenne még több szociológiai felmérésre, amely kiderítené, vajon csak a kronologikus rendet megbontó kiállítást (mint amilyen a szekszárdi) nem értik a látogatók, vagy a hagyományosan, kronologikus rendben készített kiállítást sem.

16 E felmérések nem az adott kiállítást minősítenék, hanem megállapítanák a tényt, értik vagy nem értik a látogatók azokat a mondanivalókat, amelyeket a múzeumok közölnek. Véleményünk szerint arról van szó, hogy kialakult egy műfaj (történeti kiállítás), és nem nevelődött értő közönség e műfaj által közöltek befogadására. Az értő közönséggé nevelés elsőrendűen a múzeumok feladata, de addig, amíg a különböző közművelődési rendezvények, múzeumi foglalkozások önkényesen bánnak az elkészült mű, a kiállítás anyagával, valamint csak az ott megjelenő tartalommal foglalkoznak, annak specifikus megjelenési módjával nem — nem várhatunk előrelépést e területen. Az általunk alkalmazott és a következőkben bemutatott munkalapos módszer szerény kísérlet arra, hogy egy kiállításhoz — az adott iskolatípus tanulóinak ismereteihez, életkori sajátosságaihoz mérten adekvát módon közelítsünk. A munkalapok feladatainak nagy része különböző, a történeti kiállítások megértéséhez szükséges készségek fejlesztését célozza. Meg kell jegyeznünk, hogy a munkalapos módszert nem tartjuk az egyedül célravezető módszernek, de tudatában kell lennünk, hogy bármilyen módszerről csak akkor állíthatjuk, hogy eredményes, ha ezt kísérletek eredményei bizonyítják. Az 1975-ben Debrecenben megrendezett „Történelemtanítás és múzeum" c. konferencia óta ma már az ország sok múzeumában tartanak történelemórát. A Hadtörténeti Múzeumban is rendszeressé váltak a főleg kiállítási termekben vezetett múzeumi órák. Az elmúlt évek alatt néhány pedagógussal igen jó kapcsolat alakult ki, többször hozták tanulóikat a múzeumba történelemórákra vagy szakköri foglalkozásokra. A pedagógusok elmondásából, de a tanulóknak a múzeumban bizonyított tudásából is arra következtettünk, hogy a múzeumi óra kedvező hatással van egyebek között a tanulók tudásszintjére is. így fogalmazódott meg a feladat: 13 Ennek részletes kifejtése a készülő tanulmányban. 14 Andor Mihály—Berta István—Bodnár Mária: Az ismeretszerzés útvesztői (Hatásvizsgálat a szekszárdi Balogh Adám Múzeum Életmódváltozások Tolnában című állandó kiállításán, Múzeum ós Közönség), 7. Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ, Bp., 1981. 40—79. o. 15 I. m. 64. o. 16 „Nem elégedhetünk meg a hatékonyság egyoldalú mutatóival sem, mint például a látogatók számával, amelyet pedig manapság gyakran megfelelőnek tekintenek." Vö.: Stránsky, Zbyíiek ... i. m. 62. o.