Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai

Támpont ezek után a korabeli sajtóanyag és Gyetvai János visszaemlékezése lehet.

83 „Fegyverbe! Fegyverbe! — kiáltották a város fölött oszlopokról, házfalakról, kapukról, fákról... Toborzó gyűlések szerte a városban. Kun, Szamuely, Korvin és Sallai, Landler és Hamburger fordultak a néphez: keljen föl és verje ki a támadó betolakodókat... Én a Vörös Katona szerkesztője lettem. Közben szakadatlanul jártam a frontokat is és küldtem a híreket a legnagyobb harcról... Megindultak a románok Szolnok és Budapest ellen... Szolnoknál a Tisza-hídfő egyik szakaszáról jöttem éppen, ahonnan az első tűzkeresztségben megszülető vöröshadsereg zászlóaljai árasztották el pergőtűzzel a túlsó parton gyülekező román hadakat... Megkezdődött a vöröshadsereg első csatája."

84 Sajnos, Gyetvai János közelebbi időpontot nem ír, így csak az események sorrendje alapján rekonstruálhatunk: április 16-án indították meg a románok támadásukat, május elején foglalták el a szolnoki hídfőt. Április 15-től 18-ig tartott Kéri Pál sajtóvitája, amelynek következménye lehetett, hogy Székesfehérvárra került, bár hivatalosan senki sem mentette fel A Vörös Katonánál viselt tisztsége alól.

85 Ekkor nevezhették ki Gyetvai Jánost a laphoz, valószínűleg szóban. Az ügy adminisztratív részével senkinek sem volt ideje foglalkozni. Gyetvai kiment a frontra, könyve szerint a Tisza-szakaszra már akkor érkezett, amikor azt a Vörös Hadsereg visszafoglalta. Böhm hadseregfőparancsnok május 5-i táviratát Szolnok visszafoglalásáról a Vörös Újság május 6-án közölte. A hírt valamennyi lap egyformán hozta éppúgy, mint május 7-én a Magyar Távirati Iroda május 6-i jelentését: „Tisza-vonal: a helyzet változatlan." A Vörös Újság kiküldött tudósítója május 9-én tájékoztatta olvasóit a részletekről. A tudósító május 6-án küldte el jelentését. A Vörös Katona sem juthatott hamarabb hírekhez, mint a Vörös Újság — hacsak nem Gyetvai János volt akkor Böhm Vilmos sajtófőnöke, bár erre hivatalos adatunk nincs, csak hírlapi és az is három héttel későbbi.

86 Ha Gyetvai már május 6-án visszaindult a riporttal, vagy működő telefonvonalat kapott, tudósítása mindenképpen a 6-i lapzárta után érkezett, mert nem került be a 7-i lapba. A Vörös Katona május 8-án pedig már nem jelent meg. Térjünk vissza röviden még Kérihez. Az ügyészségen tett vallomásában van egy figyelemre méltó rész: „Május elején a Vörös Katona megszűnt, mert Proletár Hadsereggé változott át."

87 Ezek szerint Gyetvai János kiment a frontra mint A Vörös Katona kinevezett főszerkesztője, de mire hazaérkezett, a lap megszűnt. Volt viszont a lapnak jogutódja — a gyakorlatban tehát Gyetvai János ennek szerkesztését vette át. E lap — a Proletár Hadsereg —• május 10-én megjelent számában már egész oldalas riportot közölt Gyetvai János tollából a munkászászlóaljak május 8-i szemléjéről. 1/121—859., valamint Eln.a./lO. 504—1919. 2/100—499. A Hünb átszervezése folytán a sajtó és fordító osztályok beleolvadtak az Eln.a.-ba. HL Hünb 1919 2/110—524—526. — A Vörös Katona hivatalos lap szerkesztése HL Hünb 1919 45/70—88. 83 Gyetvai János: Fegyverek és emberek. Budapest, 1959. 84 Uo. 32—33. o. 85 Ld. az 59. sz. jegyzetet. 86 A miskolci harcokból. Érdekes Űjság, 7. óvf. 1919. 21. sz. 3. o. A kép aláírása: Böhm Vilmos csata előtt kiadja utasításait. Előtte Gyetvei Iván (sic!) sajtófőnök. 87 Kéri Pál sajtópere. Bp.Ü. 1919—IV—5—168.