Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai
Hírek rovatában ismét vegyes anyagot ad leszerelt altisztek és rokkantak gyűléséről, a rokkantak járadékáról, a sajtószabadság polgári értelmezéséről, amelyek szerint „ébredő magyarok és székely ellenforradalmárok, az ezredes és csendőr »elvtársak« utazhatnak és agitálhatnak szabadon! Csak a kommunistáktól féltik ezt a gyönyörű köztársaságot!" Miként az előző számban, itt is megtaláljuk az utolsó oldal alján a felhívást: „Minden forradalmár katonának olvasni és terjeszteni kell ezt a lapot." Sajnálatos, hogy a lapból több szám nem ismert. A két szám alapján következtethettünk a szerkezetére: címoldalon nagyobb közlemény, mindenképpen forradalmi írás. Állandó rovat az úgynevezett olvasói levél és a hírek. A hírek terjedelme változó, az első számban három és fél, a másodikban két és fél hasáb. Van egyszerű és megírt hír. Az olvasók levélrovatában közlemény is olvasható. A lap egészen különös módon sokkal élesebben támadja a szociáldemokrata vezetőséget, mint a Vörös Újság, főként a katonai ügyekkel foglalkozó Pogány és Böhm ellen agitál. Az a vélemény alakulhat ki az olvasóban, hogy a lap inkább volt a szociáldemokrata-ellenes szerkesztőség (szerzők), mint a kommunista proletárkatonák lapja. De a vállalkozás nagyságát, azt, hogy akkor és olyan körülmények között egyáltalán megjelent, hiányosságai nem csorbítják. A FOLYTATÁS Nagykönyvtáraink folyóirat-katalógusaiban ezt olvashatjuk: A Vörös Katona. — Kiadja a Hadügyi Népbiztosság. Megjelent 1919. március 30.—május 8., 5—37. sz. Azelőtt: Déli Hírlap. Vizsgáljuk meg röviden a Déli Hírlapot. Elődje, az Erőss Samu ügyvéd által alapított Esti Újság volt, és 1914-ben indult. A részvénytársaság 1917-ben, az Esti Újság megszűntével nem oszlott fel, hanem Lázár Miklós főszerkesztő bevonásával Déli Hírlap néven új napilapot adott ki. 43 A Déli Hírlap nem emelkedett ki a kor nagy példányszámú bulvárlapjai közül. Mérsékelten volt békepárti, háború- és kormánypárti, ellenzéki egészen 1918 nyaráig. Akkor egyértelműen Károlyi Mihály pártjára állt, vezércikkeiben békepárti és Tisza-ellenes lett. Belső tartalmában azonban nem változott, valódi kolportázslaphoz illően áruzsorákról, spanyolnátháról, nagy panamákról és kis cselédlányok öngyilkosságáról, óriási vagyonok urainak kaszinóbeli kártyacsatáiról írt, utolsó számáig megtartva ezt a stílust. 1918. október 26-án a Déli Hírlap is közölte a Nemzeti Tanács felhívását. 43 Fővárosi Bíróság mini Cégbíróság irattára — a továbbiakban FB Cégb. Az esti Újság RT. iratai. Okmánytár 2778. Az Esti Újság korábban Bethlen Oszkár magánvállalkozása volt. Esti Újság 22. évf. 1917. 230. sz. 8. o. Lázár Miklós újságíró majdnem valamennyi budapesti napilapnál dolgozott. 1914—1917-ben haditudósító volt. 1917-ben A Naptól ment át az akkor induló Déli Hírlaphoz. 1919 márciusának végén Szegedre, majd Bécsbe ment. — FB Cég. Társas cégek jegyzéke 67/B kötet 214—215. o. Esti Újság utóbb Déli Hírlap iratai. Cégiratok 4316. A Cégbíróság következetesen Esti Újság néven kezelte a részvénytársaság iratait, a Déli Hírlap elnevezést az 1919. év végétől használta csak.
