Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai

a különböző jótékonysági egyesületekkel, az egyéni adományok sorsával foglalkozott. Az, hogy elkerülte a beszüntetést, avval magyarázható, hogy papírkészlete elegendő volt, utcán nem árusították, csak a szövetség tagjai kapták. A lap utolsó száma augusztus 2-án jelent meg.

9 A magánvállalkozású, de állami dotációban részesülő lap jellegzetes képviselője volt A Hadsereg c. képes folyóirat a ,,magyar hadsereg és a magyar társadalom számára", amely Aradon indult 1904-ben. A lap kéthetenként jelent meg. Kiadótulajdonosa és szerkesztője Hehs Aladár, folyóiratát a századfordulón meghonosodott patriarchiális stílusban szerkesztette. A polgári demokratikus forradalom hatása igen későn, csak decemberben mutatkozott benne egy rövid cikk erejéig, amelyben az eddig rejtetten meglevő Ausztria- és k. u. k. -ellenesség, és nem a demokratikus reformok szükségessége nyilvánult meg: „Beteljesült Petőfi jóslata: miként elpusztult Jeruzsálem, el fogsz pusztulni Ausztria."

10 Az akkori hivatalos vélemény azonban az volt a lapról, hogy rokonszenvezett a forradalmi átalakulással és „az új viszonyokba beilleszkedett".

11 A lap feltételezhetően Arad megszállásakor szűnhetett meg. Hehs Aladár még megkapta 1919-re a vasúti szabadjegyet, s még kérvényezte az 1919-es évre esedékes 2000 korona dotációt. Kérvényére a választervezet március 8-án készült el, hogy a kért összeget küldték-e, arra adatunk nincs. A választervezetet március 18-án ad acta tették.

12 A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában indult meg 1888-ban az első tudományos igényű katonai-történelmi folyóirat, a Hadtörténelmi Közlemények. 1897-ben megszűnt, majd 1910-ben újra megjelent. Első szerkesztője az Akadémia Hadtudományi Bizottságának megbízásából Rónai Horváth Jenő volt. Az 1910ben újraindult lapot Szendrey János 1914-ig szerkesztette, akkor Pilch Jenő vette át. Bár a Magyar Tudományos Akadémia lapja volt, a honvédelmi minisztertől is jelentős támogatást kapott, 1918-ban például 9000 korona készpénzt és 1440 koronányi előfizetést.

13 A Hadtörténelmi Közlemények azon sajtótermékek közé tartozott, amelyet a Tanácsköztársaság illetékes szervei új, szocialista alapokra helyezve, a társadalmi viszonyoktól nem elvonatkoztató hadtörténetírás szolgálatába állítva, más tudományos lapokkal együtt meg kívántak tartani. Erre azonban a papírhiány miatt nem nyílt lehetőség. A Sajtódirektórium április 6-án elhatározta a folyóirat megszüntetését, a felszámolás irányításával Szabados Sándort bízta meg.

14 Cerri Gyula szerkesztésében 1885-től jelent meg a Katonai Lapok, ezen a címen 1908-ig. Cerri Gyula halála után az új szerkesztő, Várnai Dezső, irányítása alatt, özv. Cerri Gyuláné tulajdonában Katonás Nevelés cím alatt folytatódott. 1919 januárjában Várnai Dezső is meghalt, s a lapot rövid ideig ifjabb Cerri Gyula, majd Cerri Károly szerkesztette. Ekkor már az „ifjúság katonai nevelését szolgáló 9 Lukács... i. m. 46. o. 10 A Hadsereg, 1919. 15. sz. 11 Hadtörténelmi Levéltár Hadügyminisztériumi iratok 1919. 529/Eln.a. 1/6—7—415—417. A kereskedelemügyi miniszter átirata a hadügyminiszternek Hehs Aladár vasúti szabadjegye tárgyában. A továbbiakban — HL, illetve HL Hüm. 12 OLME K 26 1919—III. 13 Hadtörténelmi Közlemények, 19. évf. 1918. 1—2. sz. 166. o. A továbbiakban — HK. 14 Pl Arch Sajtódirektórium jkv.-ei 601 fond 3/2.