Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

RÁKÓCZY ROZÁLIA: A polgári demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság katonai lapjai

Rákóczy Rozália A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG KATONAI LAPJAI Az 1918—1919-es forradalmak időszaka nagyon rövid volt, polgári demokratikus korszaka 142 napig, az első Magyar Tanácsköztársaságé pedig mindössze 133 napig tartott. A két forradalom történelmi jelentőségét azonban nem az időtartammal, hanem a társadalmi fejlődésben betöltött, az elkövetkezendő évtizedek mozgalmaira hatott — és ma is ható — jelentőségével mérhetjük. Az első, a polgári demokratikus forradalom megoldott sok olyan kérdést, amelyet a dualizmus kora nyitva hagyott, a tanácsköztársasági rendelkezések, többek között a sajtószabadság ügyében is, az őszirózsás forradalom eredményeire támaszkodtak. A sajtóról szóló alaptörvény, amely 1914-ig érvényben volt, az 1848: XVIII. törvénycikk, amelynek leglényegesebb pontja kimondta a sajtószabadságot és eltörölte a cenzúrát. A szabadságharc bukása után császári manifesztummal hatályon kívül helyezett törvényt rendeletekkel helyettesítették, a kiegyezéssel ismét életbe lépő sajtótörvény változatlanul hirdette a sajtószabadságot és a cenzúra eltörlését, de kiegészítő rendelkezések lehetőséget adtak az államhatalomnak, hogy megtorolja a sajtó útján elkövetett vétségeket. A sajtószabadság elleni legsúlyosabb intézkedést, a cenzúra majdnem nyílt visszahozatalát az 1912: LXIII. te, a háború esetére vonatkozó kivételes intézkedésekről szóló törvény jelentette.

1 E kivételes rendelkezéssel összhangban — de alapelveiben sajtószabadságot hirdetve — 1914. március 28-án szentesítette az uralkodó az 1914: XIV. törvénycikket, az új sajtótörvényt.

2 Az új sajtótörvény megjelenése után nem egészen négy hónappal, 1914. július 25-én a monarchia egész területén elrendelték a mozgósítást. A háború hivatalos kezdete előtt egy nappal alakult meg Budapesten a Hadi Felügyeleti Bizottság Sajtóalbizottsága, amely a cenzor szerepét töltötte be az időszaki lapok életében.

3 1 (Magyarország. Törvények, rendeletek) Magyar törvénytár— Corpus juris hungarici. 1912. évi tc. Budapest, 1913. A továbbiakban — Magyar törvénytár... évi tc. 2 Országos Törvénytár 1914. 8. sz. Érvényben maradt természetesen a kivételes törvény és érvényes volt az 1878. évi V. tc. a magyar büntetőkönyvről sajtóvétséggel kapcsolatos összes kitétele. 3 Országos Levéltár Miniszterelnökségi iratok II. 338/1914. XLI(1591) A honvédelmi miniszter levele a miniszterelnökhöz. 1914. július 26. A továbbiakban — OL, illetve OLME.