Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

KÖRÖMl JOACHIM: Miről vallanak a tábori levelezőlapok?

nem az eredeti jelentését fedte, csupán megkülönböztetésül szolgált. Az első világ­háborút megelőző időben a gimnázium VIII. évf.-a végén letett osztály vizsgával rendelkezők önként bevonulhattak egyéves katonai szolgálatra, melynek végén — tartalékos tiszti vizsgát téve — leszereltek. Az állam ezzel a kedvezménnyel is próbálta serkenteni a továbbtanulási kedvet. A gimnázium tanárai valamikor szintén egyéves önkéntesek voltak, s így behívásuk után automatikusan tisztek lettek. Háború idején az egyéves önkéntesek tizedesi rendfokozatot kaptak, majd az egy év leteltével tartalékos tiszti vizsgát tettek, és hadapród őrmesterekké léptek elő. További rövid szolgálat után a zászlósi rendfokozatot is elérhették. Általában 2—3 év harctéri szolgálat után tiszti rendfokozatig vihették, amely már alosztályparancsnoki beosztásra is jogosíthatta őket. A levelekből kiderül, hogy a diákok közül 23-an tiszti rendfokozattal rendelkeztek a háború végén, habár a hivatásos katonatiszti pályát szinte senki sem választotta életcélnak. A vizsgált levelekben igen gyakran érdeklődtek az igazgatónál egymás rangbéli előmeneteléről. Dr. Morvay Győző és a levélíró katonák közötti kapcsolat A diákok örömmel tartottak fenn kapcsolatot volt igazgatójukkal, ezt Bauner Bernát egyéves önkéntes 1917. február 2-án az orosz harctérről írt levele is iga­zolja: Szeretett Igazgató Űr! Becses lapját megkaptam, s akárcsak ha édes szüleim levelét olvasnám, akikkel megszakítás nélkül levelezem. Hiába, a kedves igazgató úrnak mindenkihez van néhány kedves, kellemes kérdése, szava. Mikor az em­bernek jobb dolga van akkor nem gondol senkire, de mikor sorsa rosz­szabbra fordul, mikor éhezik, fázik, akkor eszébe jutnak a régi jótevői, a régi jó idők. Jelenleg tartalékban vagyok, de valószínűleg két hét múl­va bevonulunk mi is a rajvonalba. Most pedig a lehető legjobbat kívá­nok, a nagyságos asszonynak kérem kézcsókom átadni, maradok igaz tisztelője Bauner Bernát e.é.ö.tiz. Morvay igazgató úr valóban atyai módon kezelte volt tanítványait, minden levél­re válaszolt és nagyon jól tudta, hogy levele valamicske erőt, reményt ad a sivár harctéri állapotok egyhangúságát tűrő katonáknak. A katonákhoz írt válasz­leveleiből fennmaradt az a hat darab, amelyet a posta visszaküldött neki, mert időközben a címzettet vagy más alakulatokhoz vezényelték, vagy pedig sebesülés folytán kórházba került. 1916. április 21-én Móra János hadapródhoz írt (illetve visszaérkezett) leveléből is gondoskodás csendül ki. Kedves Móricz Jancsikám! Csakhogy megint írtál. Bizony ha hosszú ideig hallgattok, akkor nagyon aggódom miattatok. Stanci kiképző. Boldog húsvéti ünnepeket kíván MGY

Next

/
Thumbnails
Contents