Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

KÖRÖMl JOACHIM: Miről vallanak a tábori levelezőlapok?

A diákok harciérre kerülése és háború alatti előmenetele A diákok harctérre kerülése fokozatosan történt, ahogyan tanulmányaikat befejezték. Találunk közöttük 1910-ben végzettet, többségük azonban 1913—1916 között érettségizett. Mivel a katonai szolgálat ekkor 18 éves kortól kezdődött, a vizsgált 89 tanuló kb. egytizedét még az iskola befejezése előtt behívták a seregbe. Az elmulasztott érettségi letételére a III. kerületi gimnázium érettségi tanfolyamot szervezett a katonák számára, melyre ők szabadságot kaphattak. Erről olvashatunk többek között Goda Gyula és Bábel Andor leveleiben.

11 A bevonultak közül 55-en a közös (cs. és kir.) hadsereg, 34-en pedig a magyar királyi honvédség kötelékébe kerültek. Fegyvernemet tekintve 44-en a gyalogsághoz (ebből 24 közös és 20 honvéd), 24-en a tüzérséghez (ebből 17 közös és 7 honvéd), a további 19 ember pedig a lovassági, műszaki, egészségügyi és repülőalakulathoz tartozott.

12 Mint gimnáziumot végzett tanulóknak behívásuk után lehetőségük volt az úgynevezett egyéves önkéntesi szolgálatra.

13 Az önkéntes jelző ebben az időben már 9. Morvay Szilárd hadapród tűzmester egy 10 cm-es tábori tarack beirányzását végzi (olasz harctér). A tüzérségnél az őrmestereket tűzmestereknek nevezték. A fényképen látható tüzmesteri rendfokozati jelzést kiegészítő sima fehér gomb a tartalékos tiszti vizsga sikeres elvégzését igazolja 11 „Kérem az igazgató urat az érettségi tanfolyamról értesíteni, hogy idejekorán szabadságot kérhessek." (Bábel Andor egyéves önkéntes 1917. II. 26-án írt leveléből.) — „Éppen ma két hónapja annak, hogy mint katonák leérettségiztünk és visszamentünk a csapatainkhoz. Azért sokszor gondolok vissza arra a rövid kis tanfolyamra." (Goda Gyula egyéves önkéntes 1916. VIII. 24-én írt leveléből.) 12 A m. kir. honvédséghez tartozó katonáknak a cs. és kir. Hadseregben harcolókhoz viszonyított magas létszámát elsősorban budapesti illetőségük ós a háború előrehaladottsága indokolja. A tüzérségnél a szintén magas arány azzal magyarázható, hogy 1916-tól a honvédtüzérség igen erőteljes fejlesztése figyelhető meg. Az 1913-ban felállított 8 tábori ágyús ezredhez 1916-tól megszervezik a tábori tarackos ezredet, a tábori nehéz tüzérezredeket és a hegyitüzérosztályokat. (A Magyar Királyi Honvédség története. 1868—1918. Szerk. Berkó István, Bp., 1928. 524—526. o.) 13 Erről így rendelkezett az 1882. évi XXXIX. tc. Egyéves önkéntesekről még: Berkó István i. m. 163—170. o.