Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

KÖRÖMl JOACHIM: Miről vallanak a tábori levelezőlapok?

5. Tábori postahivatal belseje A tábori postacím megjelölése nyilvánosan ki nem hirdetett számmal történt. A katonának feladott levél címzése tartalmazta: a címzett nevét, rendfokozatát, csapattestét, alosztályát és tábori posta számát. A címzésben tilos volt az ezrednél magasabb katonai egység megnevezése. Katonai érdekből időnként a tábori postaforgalom korlátozását, esetleg ideiglenes megszüntetését rendelték el. Morvay igazgatóhoz küldött lapok között találhatók nagyobb hadműveletek idején kiosztott, előrenyomtatott zöldeskék színű levelezőlapok, amelyek „Egészséges vagyok és jól érzem magam" mondatot tartalmazták 9 nyelven. Ilyen levélen csak a megfelelő nyelvű szöveget kellett aláhúzni, egyéb közlést nem szabad volt ráírni, kizárva ezzel a katonai titok kiszivárgását. Nagyobb hadműveleti szünetek idején bizonyos könnyítéseket engedélyeztek: több lapot osztottak ki megírásra a katonáknak, lazították az ellenőrzést stb. A frontról küldött levelek olvasásakor gondolni kell arra, hogy azokat íróik a katonai cenzúra szabályainak figyelembevételével írták. A levélcenzúrázást általában a századoknál végezték a századparancsnokok, illetve azok megbízottai. A cenzúrázást általában bélyegzővel vagy „zens" jelzéssel, valamint aláírással igazolták. Morvay Győzőhöz írt igen sok levélben a „zens" jelzés után a diákok saját aláírását lehet felfedezni. Ebből arra lehet következtetni, hogy az alosztályparancsnokok a cenzúrázás unalmas munkáját előszeretettel bízták az akkor már