Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

KÖRÖMl JOACHIM: Miről vallanak a tábori levelezőlapok?

1902-ben a III. kerület polgársága és értelmisége kérelmezésére gimnáziumot alapítottak, és ennek első megbízott, majd rendes igazgatójául nevezték ki. Dr. Morvay Győző igen nagy szervezési talentummal és tapasztalattal igyekezett az elsősorban szegénysorsú diákok gimnáziumának erkölcsi tőkét és hírnevet szerezni.

4 Ennek érdekében a diákok és tanárok igen sok tanulmányi kirándulást, kedvezményes színház- és múzeumlátogatást, önképzőköröket, továbbá a , ,fotografálástól" a repülőgépig számos ismeretterjesztő előadást szerveztek. 2. Dr. Morvay Győző Mint új iskola azzal az előnnyel rendelkezett, hogy sikerült demokratikusabb légkört kialakítani, mint a nagyobb múlttal, és ebből következően számos előítélettel bíró gimnáziumok. A demokratikus gondolkodású Morvay Győző nem tűrte, hogy eszmei és főleg vallási meggyőződése miatt bárkit is az intézet falai között bántalmazzanak. Az egyre színvonalasabb oktatás mellett ez a szabad véleménynyilvánítás idézte elő a gimnázium egyre növekvő népszerűségét. Míg az alapítás idején az igazgató igen nagy fáradsággal toborozta a „braunhaxler"

5 gyerekekből az első évfolyamokat, idő múltával a tehetősebb szülők is szívesen küldték ide gyermekeiket tanulónak. Az első évfolyamok — tanáraikkal együtt — jelentősen kivették részüket az „iskolaalapítás" munkájából, és ennek következtében tanulmányaik befejezése után is élénk kapcsolatot tartottak fenn volt iskolájukkal. Ez lehet a magyarázata, hogy az 1910-es években elsőként végzett évfolyamok katonaként kikerülve a világháború harctereire szívesen leveleztek volt igazgatójukkal. 4 Az 1910/1 l-es tanév adatai azt mutatják, hogy a kevés számú nagybirtokos és nagypolgári származású diák mellett többségben voltak a kisiparos, kiskereskedő, kisbérlő, napszámos és köztisztviselő szülők gyermekei. 6 Az óbudai svábok elterjedt elnevezése.