Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

MAKAI ÁGNES: A Katonai Mária Terézia Rend emlékei múzeumunkban

ben visszahívta, s a darabonttestőrség kapitányává nevezte ki. 1899-ben az Albrecht főhercegről elnevezett emlékjel kitüntetésben részesült.

68 Az oklevél a Hadimúzeum gyűjteményéből maradt ránk. 11. Lovagkereszt. (Leltári száma: 0926/É).

69 Típusa és kivitelezése a 3. sorszámú középkereszthez hasonló. Maga a kereszt valószínűleg még a XVIII. században készülhetett, de későbbi átalakítások nyomait viseli. A középmező feliratos gyűrűjét megfordították, így a csillag alulra került. Bár a keresztszárak között megvannak az eredeti szegecslyukak, a középmezőt már ragasztással erősítették a kereszthez. A régi, háromkajfélyos fület is javították, mert a reszelés nyoma megmaradt, a szalagtartó karika pedig egészen újnak látszik. (12. kép) 12. Lovagkereszt A kereszt 1958-ban vétel útján került gyűjteményünkbe. Tulajdonosa vitéz bulcsi Janky Kocsárd ny. lovassági tábornok volt, aki az első világháború orosz frontján, a 4. huszárezred parancsnokaként az 1916. június 18—26. között lezajlott lucki csatában végrehajtott haditettéért kapta meg a kitüntetést. Jankyt 1922-ben avatták, tehát a kereszt utolsó „reparálása" ez idő tájt történhetett. A rendkáptalan az alábbiakkal indokolta Janky kitüntetését: ,,A legnehezebb viszonyok között, kimerült csapatokkal hősies harcokban, példaadó személyes vitézséggel és kiváló kezdeményezéssel a II. hadtest és a Fiáth-hadtest között az összeköttetést helyreállította, az oroszok szándékolt nagytervű áttörését, ami a két hadtest szétválasztását célozta, megakadályozta, s ez a tette hadászati jelentőségű volt." A huszárezred tisztikara egyhangúlag kérte fel Jankyt, hogy folyamodjon a Mária Terézia Rendért.

70 68 Életrajzát közli Lukes ... i. m. 292—298. o. 69 Arany, súlya: 14,76 g, mérete füllel: 27,50x31,00 mm. 70 Vitéz bulcsi Janky Kocsárd (1868—1953) lovassági tábornok huszár hadnagyként kezdte pályafutását. A bécsi Hadiiskola elvégzése után vezérkari tisztként szolgált. Az első világháborúban a 4. huszárezred parancsnoka, majd dandárparancsnok. A monarchia összeomlása után Erdélyben több hónapos román internálásban volt része. 1919 szeptemberében csatlakozott Horthy hadseregéhez. 1920—1922 között Szegeden, ezután pedig vezető beosztásokban a Honvédelmi Minisztériumban működött. 1925—1930 között, nyugállományba vonulásáig a honvédség főparancsnoka volt. 1963-ban Debrecenben halt meg. (Felszeghy ... i. m. 160. o.; Hoffmann—Hubka ... i. m. 156. o.; Szakály Sándor: Az ellenforradalmi Magyarország [1919—1944] hadseregének felső vezetése. Adattár I. Hadtörténelmi Közlemények, XXXI. évf. 2. sz. 1984. 383. o.)