Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

HETÉS TIBOR: A Hadtörténeti Múzeum negyedszázada a felszabadulás után

3. A zászlóvivők a budai Ostrom utcában érdeklődésnek, nemkülönben Buda — 1849. május 21-i — felszabadítása közelgő centenáriumának. Kedvezett az is, hogy a néphadsereg fejlesztése, szocialista vonásainak erősítése intenzívebbé vált. Meggyorsult a múzeum részleges rekonstrukciója, a kiállítási célokra számításba vehető termek újjáépítése, elfogadták a kiállítás koncepcióját, és rendszeres gyűjtés kezdődött a legfrissebb történelmi események bemutatása céljából. Ilyen kezdeményezés voit a Múzeum körlevele a volt partizánokhoz, például Illés Bélához, Zsombor Jánoshoz, Mlinarik Jánoshoz, Dékány Istvánhoz és másokhoz. A levél hangsúlyozta, hogy ,,a kiállítás méltó keretben fogja bemutatni... a második világháború külföldi és hazai partizán harcainak emlékgyűjteményét..." A hat teremre, mintegy 500 m

2-re tervezett kiállításon négy a néphadsereget és az „elődöket", kettő a fegyver- és levéltári anyagot mutatta be. Az „elődök": 1848—1849 honvédserege, 1919 magyar Vörös Hadserege, 1936—1945 magyar szabadságharcosai. A kiállítás megkülönböztetett figyelmet szentelt azoknak a magyar hazafiaknak és katonáknak, akik a spanyol polgárháborúban, a francia és a belga ellenállási mozgalomban, valamint a szovjet Vörös Hadsereg oldalán harcoltak. Utalt a kiállítás a görög és a kínai nép függetlenségi harcára is, a 4. terem pedig a Magyar Néphadsereget mutatta be. A két szakanyagot felsorakoztató teremben a kézifegyverek fejlődését az 1700-as évektől napjainkig láthatták a látogatók, míg a levéltár anyagából történt válogatás az 1528—1919 közti eseményekhez szolgáltatott forrásértékű dokumentumokat.