Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
MAKAI ÁGNES: A Katonai Mária Terézia Rend emlékei múzeumunkban
hatjuk, hogy apjának, bár neves katonacsaládból származott, nem sikerült a lovagkeresztet elnyernie. Kitüntetésre jogosítható vitézi tettének igazolására ugyanis nem tudta a kellő számú élő szemtanú írásos bizonyítását benyújtani. 3 (Valószínű, hogy tanúi éppen a harctéren haltak el időközben.) Feltűnő, hogy az alapszabály — persze a saját korlátain belül — az adományozások bizonyos demokratizmusát sugallja. Az idővel kétségtelenül szükséges alapszabály-módosítások, pontosítások e tendencia fokozatos ,,vaskalaposodásához" vezettek. I. Ferenc Józsefnek 1878-ban az alapszabályhoz fűzött kiegészítése a nagy- illetve középkereszt elnyerésének feltételét már beosztáshoz (s ezzel burkoltan ranghoz is) köti: nagykeresztet csak hadsereg-főparancsnok vagy - parancsnok, illetve hajóhadparancsnok, középkeresztet hadtest- vagy hadosztályparancsnok, hadsereg vezérkari főnök stb. kaphat. 4 Ez a folyamat azonban inkább a kitüntetési ügymenetben volt tapasztalható, az adományozások rang szerinti megoszlásánál nemigen. Például: az első világháború kitüntetettjeinek több mint negyede főhadnagy és hadnagy volt, további egynegyede százados (sorhajóhadnagy), illetve őrnagy (korvettkapitány). Ha az adományozásokat politikai szempontból nézzük, azok — az összes korábban vagy későbben alapított Habsburg-kitüntetéshez hasonlóan — az uralkodóház vélte összbirodalmi érdekek szerint történtek. Hogy fennállásának majd' 200 éve alatt kik s miért kapták meg a Mária Terézia Rendet, részletes tényleírásokkal, vaskos kötetekben napvilágot látott már. 5 A kitüntetettek száma a birodalom háborús időszakainak hullámzásával változott. Az alapítás idején, s a következő években sok rendlovagot avattak: az elsők között a kolini győzelmet támadásával döntően elősegítő gr. Nádasdy Ferenc lovassági tábornokot, és gr. Hadik András altábornagyot nagy kereszttel, gr. Esterházy Miklós vezérőrnagyot, és több más honfitársunkat lovagkereszttel tüntették ki. A török elleni, majd a napóleoni háborúk időszaka megint megszaporította az adományozásokat, s a kitüntetettek között ismét szép számmal találunk magyarokat. így például br. Alvinczy József tábornagy 1779—1794 között a rend mindhárom fokozatát megkapta. (Az ismételt adományozás igen ritka volt; a rend mindhárom fokozatát pedig összesen 9 lovag nyerte el 1848 előtt.) Az 1848-as év kitüntetettjeinek névsora figyelmünkre méltó: Radetzky tábornaggyal kezdődik, Windischgraetz, Weiden, Haynau, Jellasics nevével folytatódik... 1757-től 1931-ig — a külföldi állampolgárságú rendtagok beszámításával együtt — mintegy 1240 adományozás történt —61 nagykereszt, 140 középkereszt és 1039 lovagkereszt —, s a kitüntetettek között 294 magyar állampolgárt találunk. 6 3 Splényi Béla emlékiratai, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984. I. k. 9. o. 4 Felszeghy ... i. m. 127. o. 5 A teljesség igénye nélkül: Geschichte des K.K. Militärischen Marie Theresie Ordens, Regensburg und Mainz, 1796; Kisfaludi Kassics Ignácz szerk.: Érdemkoszorúk, Bécs, 1840; Hirtenfeld, J. : Der Militär-Maria-Theresien-Orden und seine Mitglieder, Wien, 1857. I —II. köt.; Lukes, J. : Militärischer Maria Theresien Orden, Wien, 1890.; Hoffmann, O. und Hubka, G. : Der Militär-Maria Theresien Orden, Die Auszeichnungen im Weltkrieg 1914—1918. Wien, 1943; Felszeghy i. m. 6 A számadatokat Mericka, Vaclav: Orden und Ehrenzeichen der österreichisch— Ungarischen Monarchie, Wien und München, 1974. 57. o.-án és Felszeghy ... i. m. 268—270. o.-án megadott összesítések alapján közlöm. A két munka számadatai nem teljesen egybevágóak, de eltérésük minimális.
