Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

MAKAI ÁGNES: A Katonai Mária Terézia Rend emlékei múzeumunkban

6 í a í u ( e n b tt £ 6 b li % e n militaríf*en atU®|>ctefí<t 1. Az 1759-ben megjelent első alapszabály címoldala önállóan kezdeményezett, ha ésszerű és szükséges, akár parancs ellenére is végrehajtott vitézi tett legyen a kitüntetés alapja.

1 Haladó vonása az alapszabálynak, hogy az adományozásnak nincs vallási feltétele — az évtizedekkel korábban alapított francia Szent Lajos Katonai Rendet például kizárólag katolikus tiszteknek adományozták —, s pozitív szociális intézkedése, hogy meghatározott számú kitüntetett pénzjáradékban részesüljön. (Mária Terézia nagy értékű alapítványt létesített erre a célra.) Természetes jelenség, hogy az új tartalmat a régi rendekhez hasonló szervezeti keretek és ceremóniák tették „udvarképessé", az új rend tagjait pedig az, hogy a Mária Terézia Renddel nemességet (bárói címet) kaptak, akiknek még nem volt. A megszokott szervezeti tagozódás szerint a rendek élén nagymester állott, aki azonos volt az alapítóval, az uralkodóval. A Mária Terézia Rendet a királynő alapította, hosszas unszolásra magáról nevezte el, de nagymesterré — hitvesi 1 A rend Bécsben, 1758-ban kibocsátott alapszabályának 3. és következő pontjai. Közli Felszeghy Ferenc szerk.: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Budapest (1944), 122. és köv. o. A „parancs ellenére" kitétel nem parancsmegtagadásként, hanem a parancs kiegészítéseként, illetve továbbfejlesztéseként értelmezendő.