Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

VAJDÁNÉ CSIZMARIK IRÉN: A Hadtörténeti Múzeum fotóarchívuma

harc. Alig egy hónap múlva, 1944. október 19-én felszabadult Debrecen, ahova 1944. december 21-én összehívták az Ideiglenes Nemzetgyűlést, majd ezt követően másnap, december 22-én megalakult az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány, amely felhívással fordult a németek oldalán harcoló magyar katonákhoz: „fordítsátok fegyvereiteket a német elnyomók ellen, támogassátok a felszabadító Vörös Hadsereget, csatlakozzatok a magyar szabadságharchoz, a szerveződő új magyar nemzeti haderőhöz".

107 A debreceni 33. számú hadifogolytáborban — e felhívásra — 1944. december 31-én az önként jelentkezőkből négy zászlóalj alakult meg, amelyeket ezredkötelékekbe egyesítettek Gyöngyössi Gábor százados parancsnoksága alatt. Az ezred az „1. Magyar vasútépítő Ezred" néven a 2. Ukrán Fronthoz tartozott.

108 Ez az alakulat — amikor még az ország területén harcok voltak — már 1945 elején a vasútvonalak helyreállításán dolgozott a FelsőTisza völgyében a szovjet katonákkal együtt. A szovjet parancsnokság — a lehetőségei szerint —- pótolta a hiányzó és gyorsan kopó ruházatot, gondoskodott a magyar katonák élelmezéséről. Február 18-tól már hivatalosan sem minősültek a magyar katonák hadifogolynak, ekkor szervezték át a magyar ezredet hadosztállyá.

109 A magyar vasútépítőkről 4 fényképünk van, amelyeken Gyöngyössi Gábor századost látjuk a 2. Ukrán Front vasútépítő csapatainak katonáival.

110 A temesvári hadifogolytábor önként jelentkezőiből alakult meg 1944. december végén az 1. (temesvári) önkéntes Magyar Hadosztály, amelynek egyik volt 35. Az 1. (temesvári) önkéntes Magyar Hadosztály katonái munkára vonulnak Temesvárott, 1945-ben 107 Gellért Tibor: Magyar vasútépítő katonák a fasizmus ellen, Bp., 1976. 5—6. o. 108 Gellért Tibor: i. m. 8. o. 109 Kis András: Az antifasiszta magyar katonai hagyományokról (1945), Bp., 1978. 40. o. 110 Lelt. sz.: 19.837—19.840/Fk.