Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
VAJDÁNÉ CSIZMARIK IRÉN: A Hadtörténeti Múzeum fotóarchívuma
el a bombát a vasúti hídon", és a ,,a merénylet hatása alatt minden állam rendőrsége fokozottan figyel a kommunistákra". 88 A merényletet, amelyet Matuska Szilveszter követett el, arra használták fel, hogy megtorló intézkedéseket vezessenek be a kommunisták ellen. Sorozatos letartóztatások követték egymást, ennek során került börtönbe Fürst Sándor és Sallai Imre is. A fényképeket az ajándékozó saját maga készítette 1931. szeptember 13-án, aki akkor ott, a vasútnál teljesített szolgálatot. 87 A két világháború közötti időszak egyik legnagyobb nemzetközi jelentőségű eseménye az 1936 júliusától 1939 márciusáig tartó spanyol polgárháború volt. A küzdelem, amelyet a spanyol nép vívott a Spanyol Köztársaság védelmében, a demokratikus forradalom megvédéséért, közel három évig állt a világ érdeklődésének középpontjában. Ez a harc nagy visszhangra talált az itthon és külföldön élő magyarok között is, a világ minden tájáról siettek Spanyolországba, hogy kivegyék részüket e küzdelemből, segítsék a spanyol népet. Ez időszakot bemutató anyagunkból kiemeljük a Szántó Rezső által összeállított három albumot (296 képpel), amelyek legnagyobb részét ő fényképezte. Szántó Rezső a Spanyolországban szervezett „Ernst Thalmann"-üteg parancsnoka volt. A fényképek eredeti negatívjait a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fényképgyűjteményének adta át, míg a fényképalbumokat a Hadtörténeti Múzeumnak. 88 Külön kezeljük Zalka Máté teljes életútját bemutató anyagunkat. Zalka 1936ban elsőként érkezett a Szovjetunióból Madridba, hogy együtt harcoljon a spanyol néppel. Lukács Pál néven a XII. Nemzetközi Brigád, majd a 45. köztársasági hadosztály parancsnoka volt, és 1937 júniusában, Huescánál halt hősi halált. A bécsi döntések alapján a Magyarországhoz csatolt Felvidék (1938), Kárpátalja (1939) és Erdély (1940) megszállásával, valamint az 1941 áprilisában megindult délvidéki harcokkal foglalkozó gyűjteményünk részletesen foglalkozik az eseményekkel. Az ide tartozó fényképek a csapat mozdulatokat, az egyes helységekbe történő bevonulásokat, szemléket, a délvidéki rombolásokat, majd a magyar csapatok által végzett helyreállítási munkálatokat szemléltetik. A délvidéki harcokhoz kapcsolódik az a 95 eredeti negatívunk, amelyek a német csapatok egy részének Budapesten keresztül történt átvonulásakor készültek. 89 A németek 1941. április 6-án indítottak támadást Jugoszlávia ellen. A hadműveleteket végrehajtó magasabbegységek között volt a von Weichs vezérezredes vezette 2. hadsereg is, amelynek egyik alárendelt páncéloscsoportja von Kleist vezérezredes parancsnoksága alatt Magyarországon vonult fel. 90 Április közepére a hadjárat lényegében be is fejeződött, és a felszabadult erőket a németek visszavonták. Ezek, az Ausztria felé irányított alakulatok május első negyedében ismét Budapesten vonultak át. A felvételek ekkor készültek a Dunaparton. A jármű86 Magyarság, 1931. szept. 15. 208. sz. 1. és 3. o. 87 Az ajándékozó Csepely Károly, budapesti lakos. Ügyirat: 588/1981. Múz. 88 Lelt. sz.: 49.483—49.486/Fk. — Jalsovszky Katalin: Dr. Szántó Rezső spanyol polgárháborús fényképfelvételeinek katalógusa. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1977—1978. 6—öö.o. 89 Lelt. sz.: 16.873—16.967/neg. 90 K, v. Tippelskirch: Geschichte des zweites Weltkrieges, Bonn, 1959. 145—150. o. 142
