Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)

VAJDÁNÉ CSIZMARIK IRÉN: A Hadtörténeti Múzeum fotóarchívuma

22. Osztrák—magyar és orosz katonák barátkozása a fronton, 1917. dec. 15. A négy évig tartó harcok során óriási tömegek kerültek hadifogságba. A különböző helyeken levő hadifogolytáborokról, az ott folyó életről, személyekről, csoportokról igen értékes képeink vannak. Közüttük megtaláljuk mind az oroszországi magyar hadifogolytáborokban (berezovkai, irkutszki, krasznojarszki, omszki, skotovói, tomszki stb.), mind az ausztriai és magyarországi orosz, illetve más nemzetiségű táborokban (Hart bei Amstetten-i, kis-sitkei, ostffy-asszonyfai stb.) készült fényképeket. Az oroszországi hadifogolytáborokból a magyar katonák közül 1917-ben, százezren csatlakoztak a forradalmi eszmékhez és részt vettek a harcokban. Viszonylag kevés olyan eredeti fényképünk van, amely a polgárháború idején a magyar internacionalistákról készült; ezek legnagyobb része is egyéni vagy csoportkép. A nagy októberi szocialista forradalmat és polgárháborút bemutató fényképeink beszerzésében nagy segítséget nyújtottak a szovjet társmúzeumok és intézmények, valamint a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum munkatársai a Szovjetunióban végzett kutató- és gyűjtőmunkájukkal. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság és annak Vörös Hadserege hagyományainak ápolásában múzeumunk is jelentősen kiveszi részét; céltudatosan gyűjtötte és gyűjti az erre vonatkozó anyagot. A gyűjtemény gerincét azok az eredeti negatívok képezik, amelyek még az egykori Hadimúzeum birtokában voltak, és azokat a második világháború után a sérült és ömlesztve összegyűjtött anyagból sikerült viszonylag jó állapotban kiválogatni. A felvételek nagy részét az ismert budapesti fényképész, Müllner János készítette, aki már 1894-től működött, először