Hetés Tibor - Makai Ágnes szerk.: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2. (Budapest, 1987)
VAJDÁNÉ CSIZMARIK IRÉN: A Hadtörténeti Múzeum fotóarchívuma
ten maradtak meg, így nem tudjuk megállapítani, hogy a Hadimúzeum felállásáig — 1918. november 15-ig — hány fényképnyilvántartási számot vettek igénybe. Az első világháború idejéből három leltárkönyvünk van, az utolsó bejegyzést 1918. június 3-án találjuk, a 9425-ös leltári szám alatt. A legközelebbi nyilvántartás 1920-ból van, az utolsó pedig 1933-ból, amelybe február 20-án írták be a 33 299-es leltári számú fényképet. Mivel egy-egy leltári szám alatt több fénykép is szerepel — törtszámokkal —, azok tényleges darabszámát megállapítani nem tudjuk. Sajnos, az ilyen nyilvántartást még a felszabadulás utáni években is alkalmazták. Ezeket a fényképeket később újonnan kellett leltároznunk, minden képnek külön számot adva. Gyakori az is, hogy régi fényképeink felirat nélküliek, és mivel a leltárkönyvi bejegyzések nagyon hiányosak, ezek alapján sem lehet azokat azonosítani. A bejegyzéseknél legtöbbször ezt olvashatjuk: „különféle katonai fénykép"; az már nagy eredmény, ha az adott időszakra történik az utalás, pl. „az első világháborúból származó fényképek" stb. A gyűjteményben található negatívok nyilvántartása 1923 elején kezdődött. Az első leltárkönyvben — bár azt az 1. folyószámmal kezdték — csak az 1124-es számtól található dátum, 1923 decemberéből. Itt az utolsó bejegyzés 1944. november 4-én kelt, a 14 954-es szám alatt. Mivel a múzeum majdnem teljes anyagával — honvédelmi miniszteri rendelkezés alapján — 1944 november közepén evakuált a dunántúli Doba községhez tartozó somlóvári kastélyba 4 , a november 4-én beírtak valóban az utolsó nyilvántartások lehettek. Arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy a fényképgyűjteményhez tartozó anyagokból mennyit és mit szállítottak nyugatra, valószínű, hogy csak az igen értékeseket vitték el, amelyek ott el is pusztultak. A második világháború éveiben a múzeum épülete szinte teljesen rommá lett, az itt maradt anyag nagy veszteséget szenvedett. Mégis azt mondhatjuk, hogy a gyűjteménycsoportok közül a fényképgyűjtemény maradt meg a legteljesebben. A felszabadulás utáni években legelőször a romok alól kellett az anyagot kimenteni. A gyűjtemények fontosságát figyelembe véve, a fényképanyag megmentésére, rendezésére csak utoljára került sor. Hosszú évekig ömlesztett állapotban és — az újjáépítés üteme szerint — mindig más-más helyiségben volt az anyag. Az állandó helyváltoztatás természetesen mindenkor veszteséggel és rongálással járt. A múzeum újjászületésével a fényképgyűjtemény lassan gyarapodásnak indult, így meg kellett kezdeni az újonnan érkezett anyag leltározását is. Az első, 0001/Fk. szám alatt leltározott fénykép — ami az 552/Lt. múz. - 1948. szám alatt iktatott ügyirattal, ajándékozás útján jutott hozzánk — 1948. május 19-én került nyilvántartásba. Tárgya: „A 13. huszárezred 1. század 2. szakaszának csoportképe, 1904. VIII. 15. Zotynia". A felvétel valószínűleg egy hadgyakorlat alkalmával készült Galíciában, amelyen a kecskeméti huszárezred katonái is részt vehettek. 5 A még ömlesztett pozitív és negatív anyagot (az ún. ,,régi anyagot"), amely több tízezret tett ki és főként az első világháborúból — kisebb részben a másodikból — származik, csak az 1960-as évek közepén kezdték rendezni, nyugdíjas dol4 Pongó János: i. m. 64. o. 5 A cs. és kir. 13. huszárezred parancsnokságának székhelye Kecskemét, a hozzá tartozó 1. osztályé szintén Kecskemét, a 2. osztálya Cegléden állomásozott. Schematismus für das kaiserliche und königliche Heer... für 1904. Wien, 1903. 742. o.
