Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

HALÁPI LÁSZLÓ: Rendjelek és kitüntetések az Országos Hadtörténeti Múzeum éremtárában. I. rész

tárgyak mint a társadalmi élet produktumai szereztek; arról van szó, hogy az emberi lényeg beléjük ivódott, minek következtében gyönyörködtetik vagy elszomorítják az embert."

34 Tévedés lenne azt állítani, hogy ezek a jelvények mindig adekvát szimbólumai annak a kornak, amelyben születtek, de kétségtelen, hogy meghatározott társadalmi igényeket kívántak kielégíteni. A kitüntetéseknél felhasznált sokfajta kereszt, csillag és egyéb motívum szerepelhet és szerepel is több társadalmi formációban, de alapvető társadalmi változásoknál új szimbólumok jelennek meg, illetve olykor a régi forma új tartalommal telítődik. Az objektív társadalmi-történelmi körülmények elhalása maguknak a dekorációknak, az ornamentális formáknak is az elszáradását és meg üresedését eredményezi. A szocialista társadalmak létrejöttével a sok évszázados múltra visszatekintő kereszt-motívum elvesztette jelentőségét és a proletariátus harcait felidéző attribútumok, az új tartalommal telítődött ötágú csillag — mint vörös csillag —, a vörös zászló, valamint a munka ós a néphatalom fegyveres szolgálatának szimbólumai kerülnek alkalmazásra. * Az Országos Hadtörténeti Múzeum mai rendjel- és kitüntetésanyagának bemutatása előtt szükséges röviden kitérni a gyűjtemény kialakulására. A felszabadulás előtti rendjel- és kitüntetés-gyűjtemény nagyságrendjéről, illetve a gyűjteményt a második világháborúban ért károsodás mértékéről eddig még nem készült érdembeni felmérés. Az 1918-tól 1945-ig terjedő időszak anyagának számbavételéhez elsősorban a megmaradt régi nyilvántartások: leltárkönyvek, letéti könyvek, törzslapok; a régi múzeumi ismertetők és nem utolsó sorban a megmaradt anyag nyújt támpontot. Nagy nehézséget okoz, hogy a háború nem kímélte a múzeum nyilvántartásait sem, s ily módon a valódi helyzetet a hiányos adatok miatt csak megközelítőleg lehet rekonstruálni. A legkorábbi — leltárkönyvben bejegyzett — kitüntetésanyagra vonatkozó adat 1921-ből származik. Valószínű azonban, hogy a múzeum már megalakulásától kezdve rendelkezett érem-, plakett-, kitüntetés- és jelvényanyag^al. Az éremtár korán kialakulhatott, amely magában foglalta az előbb felsoroltakon kívül a háborús kötvényeket, szükség- és hadifogolytábor-pénzeket is.

35 Az éremtári anyagon belül a kitüntetés számbelileg kisebbségben volt a korszak végén is a kb. 10 000-es darabszámú sapkajelvény mellett, és bizonyos mellőzésben részesült az érem- és plakettany aggal szemben. Az általunk készített, okmányszerűen is bizonyítható összesítés szerint 1944ig a leltárkönyvben 915, a letéti könyvben 139 tétel rendjel és kitüntetés szere34. V. V. Vanszlov: A szép problémája. Budapest, 1958. 30. o. 35. Hadimúzeumi Lapok, 1925. I. évf. 19. o.; Horváth Károly: Ismertetés a M. kir. Hadtörténelmi Múzeum kiállításaihoz. Budapest, é.n.