Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

PONGÓ JÁNOS: Az Országos Hadtörténeti Múzeum története I. rész

Mindkét csoportot kiegészítené Bosznia-Herczegovina, Ausztria és a szövetségesek katonai és részben polgári háborús teljesítményeinek már szerényebb keretekben való bemutatása... C.) Magyar hadi levéltár: Ennek fejlesztése későbbi idő kérdése lenne, amidőn a honvédelmi ministerium kebelében máris fennálló hadi levéltár, mely jelenleg a honvéd és népföl kelő csapatok hadműveleti iratait tartalmazza, az összes magyar csapatok hadi irataival kibővíthető lesz." Az előterjesztés a múzeumot a honvédelmi miniszternek alárendelt, önálló, központi intézetként javasolja felállítani. Az elhelyezésről általánosságban intézkedik ; monumentális épületben, a főváros olyan helyén legyen, hogy bárki bármikor könnyen elérhesse. Az előterjesztés költségtervezetet is tartalmaz, amely felállítási és fenntartási költségekkel számol. Az első kiadásokra 25 millió koronát irányoz elő, amit az állami költségvetésből javasol biztosítani, számolva a háború után várható sokféle megterheléssel. A kiállítások tématervét a következőkben rögzíti: „A. Pantheon... B. Múzeum. I. A legfelsőbb vezetés, a hadvezetőség, az uralkodóház és a kormány szerepének bemutatása... II. A harcterek bemutatása." Helyet kapnának még a kiállításon a következő témák is: a közös hadsereg csapatai; a Landwehr; a haditengerészet; Bosznia és Hercegovina; a katonai kormányzóságok; a mögöttes ország katonai tevékenysége; a Magyar Vöröskereszt Egylet; a hadigondozó intézmények; a hadifogolyügy és a hadisírok ügye; a katonai sajtó; a szövetségesek: a német haderő, Törökország, Bulgária és Lengyelország szerepe a háborúban stb. A tervezet külön mellékletében szerepel a polgári minisztériumok háborús tevékenységét ismertető rész, továbbá a felségelőterjesztés és a legfelsőbb elhatározás tervezete. A terv teljességéhez tartozik még, hogy megállapodás történt a múzeumépület helyére is. Tekintve, hogy a város szívében megfelelő helyet nem találtak, a felmerült javaslatok alapján a múzeumot a Várban, vagy a Gellérthegyen kívánták elhelyezni. Végül is az utóbbi mellett döntöttek, ahol a főváros ingyenesen felajánlotta a megfelelő területet. A kész tervről már csak az uralkodói jóváhagyás hiányzott, amire az 1918. őszi forradalmi események következtében már nem is került sor. A Monarchia széthullása, Magyarország függetlenné válása megelőzték és feleslegessé is tették a legfelsőbb jóváhagyást, s két héttel a polgári demokratikus forradalom győzelme után — mintegy mégegyszer aláhúzva Bécs akadályozó szerepéről vallott nézetünk igazát, megvalósult a régi követelés.