Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)

HALÁPI LÁSZLÓ: Rendjelek és kitüntetések az Országos Hadtörténeti Múzeum éremtárában. I. rész

A külföldi rendjel- és kitüntetésanyagból nagyobb egység került a múzeum birtokába 1943-ban, amikor a német külügyi hivatal 72 hitlerista német rendjelet, kitüntetést és kitüntető jelvényt adott át, közte a Vaskereszt tölgyfalombos lovagkeresztjét a gyémántokkal és kardokkal. A múzeum 1945 előtti gyűjteményében szereplő magyar alapítású rendjelés kit üntetésanyágban — a régi okmányok alapján — 18 db 1848—49-es érdemjelet sikerült felkutatni, ezekből 1 db I. osztályú, 7 db Ti. osztályú és 9 db III. osztályú volt. Az I. osztályú csillag alakú érdemjel Görgei Arthur tulajdona volt. Guyon Richárd II. és III. osztályú érdem jelét atillájával együtt vásárolták meg. Ezenkívül még több honvédtábornok és tiszt személyi kitüntetése is szerepelt a gyűjteményben. Az Olaszországban készített arany érdemkeresztekből is bekerült egy db a múzeumba. A horthysta kitüntetések nagy része a Honvédelmi Minisztérium adományaként és a kormányzói kabinetiroda letéteként, illetve kisebb része vásárlás és adományként került a múzeum birtokába. Ebben az anyagban a Szent István Rend, a Magyar Érdemrend, a Magyar Koronás Nagy Aranyérem és minden egyéb, katonák részére is adományozható kitüntetés valamennyi fokozata szerepelt. A sok évi gyűjtőmunka eredményeképpen 1943-ban már méreteiben is nagy anyagot állíthatott ki a múzeum. Az új múzeumépület három termében csak rendjel-, kitüntetés-, érem- és jelvényanyag szerepelt. Egy teremben a Katonai Mária Terézia Rend tagjainak kitüntetéseit és más tárgyait mutatták be, a második, a tiszti és legénységi arany vitézségi érmesek anyagát tartalmazta, a harmadik teremben pedig egyéb rendjel, világháborús érem és sapkajelvény anyagot állítottak ki.

44 A felszabadulás előtt a M. kir. Hadimúzeum — az alakulása utáni időszakot leszámítva, amikor a Tanácsköztársaság rövid fennállása idején, a proletariátus emlékeit gyűjtötte össze — az ellenforradalmi Magyarország fontos intézményei közé emelkedett. Kiállításaival, kiadványaival az egész országra kiterjesztett szervezeti tevékenységével híven szolgálta a magyar uralkodó osztályok érdekeit. A hadimúzeum, a több mint két évtizedes működése idején, az állandó anyagi nehézségek ellenére is tekintélyes mennyiségű és nagy értékű muzeális anyagot gyűjtött össze. Ezeknek az anyagoknak, közte az éremtár anyagának a felhasználása, kiállítása is propagandisztikus célból történt. A rendjel- és kitüntetésanyag bemutatása egyes, emberek személyi nimbuszának növelését szolgálta és a nacionalizmust, a sovinizmust szította, továbbá a körülöttünk élő népek és a Szovjetunió elleni gyűlöletre nevelt. Pedig éppen a hadimúzeum termei fogadták be azokat az 1848—49-es honvédzászlókat, amelyeket a Szovjetunió adott vissza 1941-ben a magyar népnek. A magyar 44. A Magyar Királyi Hadimúzeum ismertetése. (5. kiad. Budapest, 1948. 15. o. M. kir. Hadimúzeum kiadványai. IX.