Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
Az 1949. április 6-i csapatzászló-rendelet csak néhány hónapig volt érvényben. A magyar népnek a hatalomra jutott munkásosztály vezetésével, a szocializmus felé vezető úton elért nagy társadalmi és politikai vívmányai eredményeként ugyanis az országgyűlés 1949. augusztus 20-án törvénybe iktatta a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, amelynek 67. §-a meghatározta az ország új címerét. 280 A Magyar Népköztársaság Alkotmányának életbe léptetésével kapcsolatban kiadott 1949. szeptember 7-i honvédelmi miniszteri körrendelet 281 előírta, hogy a csapatzászlókon a Kossuth-címer helyett a Magyar Népköztársaság címerét kell alkalmazni. Az 1949. október 20-án kelt körrendelet 282 pedig arra intézkedett, hogy ,,az új csapatzászló átvételéig a jelenlegi csapatzászlón a Kossuth-címert a Népköztársaság címerével kell lefedni". A Magyar Néphadseregnek szocialista jellegű hadsereggé válását és egyben a hadsereg katonáinak a proletár nemzetköziség eszméihez vak) hűségét kívánta kifejezni az 1950. szeptember 19-én kiadott körrendelet, 283 amely a csapatzászlók alapszínét vörösre, a lángnyelvek (ékek) színét fehér-zöldre, a zsinór szegést és a bojtokat pedig szintén vörös színűre módosította. A Magyar Néphadsereg csai)atzászlóit érintő utolsó változás ,,a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról" szóló 1957. évi II. törvénynyel 284 volt összefüggésben. E törvény 3. §-a az Alkotmánynak a Magyar Népköztársaság címeréről szóló 67. §-át módosítva a Magyar Népköztársaság új címerét 285 határozta meg. A Magyar Népköztársaság új, 1957-es címerével ellátott csapatzászlók bevezetésére, illetve a meglevő zászlókon a régi címernek új címerrel való kicserélésére a honvédelmi miniszter 1957. október 11-i utasítása 280 intézkedett. A Magyar Néphadseregnek a fentiekben leírt, különböző mintájú zászlóiból a múzeum gyűjteményében 252 van. E zászlókhoz 1676 zászlószalag tartozik. A zászlókat és szalagokat üzemi munkások, falusi dolgozók, valamint párt- és tömegszervezetek adományozták az alakulatoknak. E zászló- és zászlószalagadományozásokban is megnyilvánul, hogy 1945 óta a magyar dolgozók a honvédséget — ellentétben a múlttal — a sajátukénak, valóban a nép hadseregének tekintik. Arra természetesen nincsen lehetőség, hogy a néphadseregnek a múzeumban őrzött valamennyi zászlójára kitérjünk. Csupán a legkorábbiak közül néhányról ejtünk szót. 280. A Magyar .Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott kerek, világoskék mezőben kalapács és búzakalász, a mező felső részén, a mezőre sugarakat bocsátó ötágú vörös csillag, alján redőzött piros-fehér-zöld színű szalag. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánytervezete. Budapest, é. n. 31. o.) 281. 1100/32 663 Elnökség— 1949. Megjelent: Honvédségi Közlöny, 1949. szeptember 15. 282. 4100-36 636/Blnökség-1949. Megjelent: Honvédségi Közlöny, 1949. november 1. 283. 6660/Elnökség—1950. Megjelent: Honvédségi Közlöny, 1950. október 6. 284. Magyar Közlöny, 1957. május 23. 285. A Magyar Képköztársaság 1957-es címere: kétoldalt biizakoszoníval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs, a búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs közepén elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Budapest, é. n. 69. o.) 286. A honvédelmi miniszter 12 1957. HM. számú utasítása. Megjelent: Honvédségi Közlöny, 1957. október 11.
