Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
szélén, 10 cm szélességben piros-fehér és zöld, a horvát-szlavón kiegészítésű alakulatoknál pedig piros-fehér és kék, 213 ívelt háromszögekből álló pártázattál. A zászlólap jobb oldalára két angyal tartotta, ún. magyar középcímert, 214 föléje a magyar koronát hímezték, a zászlólap bal oldalára pedig I. Ferenc József ,,1FJ" névjele és föléje ugyancsak a magyar korona került. Az 1868-as m. kir. honvédség zászlóiról a hagyományos Szűz Mária ábrázolást — állítólag a király óhajával is szembehelyezkedve — vallási meggondolásból mellőzték, 215 de inkább feltételezhetjük, hogy a nagyméretű ,,1FJ" névjelnek a honvédség zászlóira helyezésével a magyar uralkodó osztály a király, illetve a dinasztia iránti hűségét akarta láthatóan is kifejezni. A király névjelét és a magyar középcímert ráhelyezték a vörösre festett zászlórúd végéhez erősített lapos, levél alakú, sárgaréz zászlócsúcsra is. 216 Az 1868-as honvédségnél csak a gyalogságnak rendszeresítettek csapatzászlót. A lovasság részére nyilván azért nem, mert a közös hadsereg lovasságánál is — éppen 1868-ban — megszüntették a zászlók használatát. Tekintettel arra, hogy kezdetben a gyalogságnál a zászlóalj volt a szervezési egység, így minden zászlóalj kapott zászlót. Az 1868:41. tc. alapján felállításra kerülő 82 honvédzászlóalj részére szükséges zászlók elkészítésére a Honvédelmi Minisztérium 1869. augusztus 27-én „Arlejtési hirdetmény"-t 217 tett közzé. A beérkezett írásbeli ajánlatok alapján végül is Rosenthal pesti kereskedőt bízták meg 218 a zászlók elkészítésével. Az 1868-as honvédség zászlóinak többségét 1870-ben, illetve az 1870-es évek elején avatták fel, kivéve a pesti 1. zászlóaljét, amelynek felavatására már 1869. október 31-én sor került. 219 Tekintve, hogy a honvédzászlóaljak száma 1872/73-ban további tízzel szaporodott, az 1868-as honvédség zászlóinak száma 92 volt. A zászlók száma nem változott akkor sem, amikor 1886-ban a 92 honvédzászlóaljat 28 féldandárba szervezték. Az egyes dandárokba beosztott 3—4 zászlóalj saját zászlóját továbbra is használta. A féldandároknak ezredekké vak') átszervezése után, 1890-től minden ezrednek csak az első zászlóalja tartotta meg a zászlóját, amely 213. Ez az engedmény a legkevésbé sem tudta feledtetni az ország nem magyar népeire, köztük a horvátokra nehezedő nemzetiségi elnyomást, 214. Az ívelt, négy részre osztott alappajzs jobb felső mezejében Dalmácia (kék alapon három koronás, szembenéző arany oroszlánfej), a bal felsőben Horvátország (öt sorban, ezüsttel és vörössel, ötször sakkolt mező), a jobb alsóban Szlavónia (kék mezőben két ezüst, hullámos, keskeny pólya között, zöld alapon, természetes színfi, jobbra futó nyest, a felső ezüst pólya fölött hatágú, aranycsillag), a bal alsóban Erdély címere található. Az alappajzsra helyezett ovális szívpajzs a magyar kiscímert foglalja magában. Szlavónia címerében a két ezüst hullámos pólya közti zöld mezőt az 1874-ben, illetve az 1896-ban megállapított magyar középcímer (a magyar korona országai egyesített címerének is nevezték) vörösnek ábrázolja. Nem tudni, hogy az 1870 körül készült honvédzászlók címerében ez a mező miért lett zöld, bár van rá példa, hogy annak ábrázolták. (Lásd Georg Maximilián Gruber: Kurzgefasstes Lehrsystem seiner diplomatisehen und heraldischen Kollegien. Wien, 1789. 377. o.) 215. Berkó István (szerk.): A magyar királyi honvédség története 3868 —1918. (Budapest) 1928. 27. o. 216. Az 1868-as honvédség zászlójának teljes leírása megtalálható: öltözeti és fölszerelési szabályzat a magyar kir. honvédség részére. Budapest, 1876. 107 — 110. o. 217. Megjelent többek között: A Honvéd, 1869. szeptember 16. 218. Uo. 1869. október 14. 219. Uo. 1869. november 4.
