Molnár Pál szerk.: Az Országos Hadtörténeti Múzeum Értesítője 1. (Budapest, 1971)
KEREKES ZOLTÁN: Az Országos Hadtörténeti Múzeum zászlógyűjteménye
Szűz Mária ábrázolást nem festették, hanem hímezték, a háromszögeket pedig selyemből applikálták a zászlólap szélére. Az országcímert magába foglaló pajzs hol ovális alakú, hol pedig felül és oldalt ívelt volt. 134 (Olyan, amilyet az ún. Kossuth-címernek ismerünk.) A honvédzászlók már csak azért sem lehettek egységesek, mert egyes nemzetőr alakulatokhói, vagy szabadcsapatokból szervezett honvédszászlóaljak korábbi — tehát nem szabványos — zászlóikat a rendes haderőben is megtartották. A honvédzászlók általában nem egyedileg, hanem egyszerre nagyobb mennyiségben készültek. A főváros kiürítése során például a Pesten székelő 1. hadmegye 13 * 5 főparancsnokságának irataival és holmijaival Debrecenbe szállítottak ,,44 előre készített új zászlót" is, amelyeket előbb a városi levéltárban tároltak, 13 * majd a hadügyminisztérium gazdászati osztálya utasítására átadták a debreceni egyenruházati raktárnak. 137 A napjainkig fennmaradt honvédzászlóknak több - három-négy — egymástól eltérő típusa arról tanúskodik, hogy az egyes típusokat más-más zászlófestők, illetve iparosok, és ami még ennél is lényegesebb, más-más minta alapján készítették. 138 Az 1848/49-ből származó honvédzászlók többségén az országcímer fölött ott látható a magyar királyi korona, néhány zászlón azonban a koronát — nyilván az 1849. április 14-i trónfosztás után — lefestették. Egyes esetekben a korona helyén olaj- és tölgyágakkal díszített kardot tüntették fel. 1849. április közepétől a zászlók korona nélkül készültek. Az 1848-as honvédsereg gyalogságánál — amelyet zászlóaljakba szerveztek minden zászlóaljnak, az ezredekbe szervezett lovasságnál pedig mind a négy osztálynak saját zászlóalja volt. (A huszárezredek ezredzászlójaként valamelyik osztály, rendszerint az 1., az ún. ezredesi osztály zászlóját használták.) Az 1848/49-es szabadságharc fennmaradt hadi zászlóinak többsége az Országos Hadtörténeti Múzeum tulajdonában van. A gyűjteményben 66 db 1848/49-es honvéd- és nemzetőrzászlót, illetve ún. toborzózászlót, 139 27 db zászlószalagot, 2 db zászlótartó övet és 37 db zászló- és zászlószalag-maradványt találunk. Sajnos a 66 zászló közül csak kevésről tudjuk, hogy azokat melyik 134. Az 1848/49-es szabadságharc korúból fennmaradt csaknem valamennyi zászló megegyezik abban, hogy az ország címerének jobb oldalát képező négy-négy vörös, illetve fehér pólya nem vörössel, hanem fehérrel kezdődik. A pólyák, illetve vágások száma viszont olykor nem nyolc, hanem kilenc. 135. A Honvédelmi Bizottmány 1848. november 11-én 8 hadmegyét, illetve hadmegyei főparancsnokságot állított fel, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy területükön irányítsák a honvédzászlóaljak szervezését, kiegészítését és kiképzését, 136. Országos Levéltár, (továbbiakban OL.) 1848/49-es hadügyminisztérium irattára 1849:3321. 137. Uo. 1848:31964. 138. A szabadságharc zászlói készítésének története még felkutatásra váró probléma. 139. Toborzózászlónak általában az egyszerű piros-fehér-zöld selyem-, vagy vászonzászlót nevezték, amelyet — amint a nevéből is kiderül — a honvédtoborzások során használtak. A gyűjtemény ilyen jellegű zászlói között 6 olyan van, amelyeket a Szovjetunió adott vissza 1941-ben, ezeket tehát harcoló alakulatok, feltehetően nemzetőr, vagy népfelkelő alakulatok használták, tehát tulajdonképpen nem voltak toborzózászlők.
